A szemünk színe a genetikai hátterünktől függ: azaz, a szüleink szemszíne határozza meg, hogy a mi íriszünkben milyen típusú és mennyiségű pigmentek találhatóak meg - azonban a szemszínt meghatározó gének olyan sokfélék, és ez a genetikai minta olyan bonyolult, hogy a szemünk színe teljesen eltérhet attól, ami a családunkban korábban előfordult.
Az újszülötteknek, illetve a kisbabáknak szinte mindig jellegzetes "babakék" szeme van. Ennek oka abban keresendő, hogy egy éves kor előtt a gyerekek szervezetében még nem termelődik melanin - pontosabban annak egy altípusa, az eumelanin -, az a sötét pigment, ami "megszínezi" a szemeket. A legtöbb kisgyereknek két éves kora előtt kialakul a későbbi szemszíne , de van, akinél ez csak három éves kor körül történik meg.
A szem színe életünk további részében is változhat: van, akinél kamaszkorban veszik észre, hogy sötétedett vagy világosodott a szeme színe, másoknál a várandósság alatt alakult át az árnyalat. Ritkán az is előfordul, hogy valamilyen trauma, sérülés hatására változik meg a szem színe.
Borostyánytól a mogyoróbarnáig
A barna szeműeknél az íriszben meglehetősen sok a melanin, ez okozza a sötétségét. A világ népességének legnagyobb százaléka barna szemű , sőt néhány területen ez az egyetlen árnyalat. A barna szem Skandináviában a legritkább, Ázsiában és Afrikában a leggyakoribb. Világosabb, mézbarna szemű az európaiak és a közel-keletiek nagy része.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A borostyánsárga vagy aranyszín szem meglehetősen ritka, oka egy lipokróm nevű sárga pigment megjelenése az íriszben. Szintén a legritkább árnyalatok közé tartozik a zöld, illetve a szürke, ennél a két a szemszínnél szintén kevesebb a melanin, mint a barna szemnél.
A kék szeműek szivárványhártyájában található a legkevesebb melanin, emiatt a szemük tulajdonképpen áttetsző. A Föld lakosainak egyharmada kék szemű, a leggyakoribb ez az árnyalat Európában és Észak-Amerikában. Meglepő módon, egyre kevesebb olyan ember van, akinek kék lenne a szeme: egy 2002-es amerikai kutatás szerint ötven év alatt közel 20 százalékkal csökkent a kék szeműek aránya.
Az albínóknak gyakran pirosnak tűnik a szeme: ez amiatt lehetséges, hogy a szervezetükben igen kevés a melanin, így az íriszük teljesen átlátszó lehet, mely alatt áttűnnek az aprócska vérerek.
A szakértők szerint minél világosabb valaki szeme, annál veszélyeztetettebb bizonyos betegségeket tekintve: a kék, szürke vagy zöld szeműeknél gyakrabban alakulhat ki makuladegeneráció vagy uveális melanoma. A barna szeműeknél azonban többször alakulhat ki szürke hályog.
Kétszínűek és írisz nélküliek
Az aniridia meglehetősen ritka betegség, melynél szinte teljesen hiányzik az írisz. Kialakulhat genetikai okok miatt, de sérülés következtében is. Általában nemcsak a szivárványhártyát érinti, hanem a szem más területeit is, emiatt az aniridiások jó része komoly szembetegségekkel, látáscsökkenéssel és hályogokkal is küzd.
Az egyik legkülönlegesebb "rendellenesség" a heterochromia, azaz a jelenség, melynél valakinek különböző színű a két szeme (ez a teljes heterochromia), illetve egy-egy íriszén belül különböző árnyalatok jelennek meg, például egy folt formájában. Okozhatja genetikai eltérés, betegség vagy sérülés egyaránt. Az esetek nagy részében nem jár a látás sérülésével és fájdalmat sem okoz.
Köszönjük dr. Bana Ildikó szemész-kontaktológus segítségét a cikk elkészítésében!
