A szemészet az orvostudomány egyik speciális területe, amely intenzíven fejlődik. A szemet érintő betegségek és azok terápiája kapcsán könnyen találkozhatunk olyan fogalmakkal, amelyek még a biológia és az orvostudomány iránt érdeklődő személyek számára is ismeretlenek lehetnek. Az anatómiai, a gyógyításhoz kapcsolódó és a kórtani fogalmak elkerülhetetlenül megjelennek, ha a szem bármely részéről, szövetéről vagy működéséről esik szó. Az alábbiakban Prof. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa ismertet néhány fontos fogalmat.
Csarnokvíz
A szemben a szivárványhártya (írisz) széli része mögött fekvő képlet a csarnokvíz. A sugártest hámja termeli, és az elülső, illetve a hátulsó szemcsarnokot tölti ki. A csarnokvíz a szaruhártyát (kornea) és a szemlencsét táplálja, elszállítja az anyagcsere-termékeket, és fenntartja a megfelelő szemnyomást. Mindezt az teszi lehetővé, hogy a termelődött csarnokvíz - miután feladatát a szemben ellátta - a szaruhártya külső része és a szivárványhártya külső része közötti csarnokzug képletein keresztül elvezetődik a szemből, és a vérelvezető rendszerbe csatlakozik. A csarnokvíz termelésének és elvezetődésének egyensúlyban kell lennie. Ha az egyensúly megbomlik - jellemzően az elvezetés csökkenése miatt-, akkor a szemben megemelkedik a nyomás.
Szemnyomás
A csarnokvíz nyomása meghatározza a szem minden szövetében és rétegében fennálló nyomást. Tehát a szemen belüli nyomás (a szemnyomás) a csarnokvíz nyomásának felel meg. A szemnyomás a szemészeti vizsgálat keretében egyszerűen megmérhető. Értéke normális esetben felnőtteken nagyjából 15 és 21 Hgmm közötti. A zöld hályog (glaukóma) számos esetben a csarnokvíz elvezetésének romlásával (csökkenésével) jár együtt. Ilyenkor a szemnyomás megemelkedik , ami a látóideget alkotó idegrostok és idegsejtek elpusztulását okozza.
Asztigmia
Az asztigmia a szem egyik gyakori fénytörési hibája. Ilyenkor a szaruhártya görbülete nem azonos minden átmérőben (tehát nem olyan, mint egy gömbölyű labda részlete), hanem valamelyik átmérőben lényegesen nagyobb vagy kisebb, mint az arra merőleges átmérőben (vagyis olyan, mint amikor egy felfújt labdát megnyomunk, és ezzel az egyik irányban lelapítjuk a másik irányhoz képest). Asztigmia esetén az a probléma, hogy a nézett tárgyról a szembe érkező fény nem egyetlen pontban gyűlik össze a retinán, hanem elmosódó, szellemképes foltot alkot. Emiatt a látás elmosódottá válik. Az asztigmia ezért szemüveges korrekciót igényel.
OCT vizsgálat
Az optikai koherencia tomográfiás vizsgálat (OCT) bizonyos szembetegségek kimutatására, diagnosztizálására és nyomon követésére szolgál. Segítségével az ideghártya (retina) rétegei külön-külön vizsgálhatók, ami nagyon fontos a betegségek pontos azonosításában és a kezelések eredményességének megítélésében. Az OCT vizsgálat nem invazív, fényképezésszerű vizsgálat. Ennek köszönhetően az éleslátás területéről kap információt a szakorvos (ami például makuladegeneráció esetén fontos), de a zöld hályog okozta idegsejtvesztés mérésére is alkalmas ez a vizsgálat.
Réslámpa
A réslámpa minden szemészeti vizsgálat elengedhetetlen eszköze. Mivel a szem kicsi, részletes megtekintése csak mikroszkóp-szerű nagyításban végezhető. Ezt biztosítja a réslámpa, amely a megvilágító fénynyaláb vékony (résszerű) hatásával a szem rétegeinek mélységi megítélését az egyszerű nagyítókhoz képest jelentősen megnöveli. A készülékből kijövő résfény segítségével a szem szinte minden rétege feltérképezhető különböző nagyításokban. A vizsgálat során a beteg a fejét egy áll-homlok tartóval ellátott szerkezethez támasztja, ami az elmozdulás-mentességet biztosítja.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
CFF vizsgálat
A CFF a centrális kritikus fúziós frekvencia elnevezés rövidítése. A CFF vizsgálattal a látóideg egy bizonyos funkcióját vizsgálják, ami a látóideg gyulladása vagy daganat általi nyomása esetén előbb és jellegzetesebben csökken, mint a látásélesség. A CFF vizsgálat mutatja meg, hogy milyen gyakoriság (frekvencia) esetén látjuk a különálló fényjeleket egybefüggő fényként. A teszt során a vizsgált egyre gyorsabban villogó fényt lát, ami egyszercsak folyamatosan világító fénnyé válik a számára (a határ ismételt vizsgálatoknál mindig azonos frekvenciánál van, ezért nevezik az értéket kritikus értéknek). A betegnek akkor kell jeleznie, amikor ezt tapasztalja. A vizsgálat eredménye egy frekvenciaérték (például másodpercenként 40 fényvillanás, azaz körülbelül 40 Hz). Ha az érték kevesebb (például 20 Hz), az a látóideg károsodására utal.
Glaukóma
A zöld hályog - azaz a glaukóma - igen veszélyes és alattomos szembetegség, amely megfelelő kezelés nélkül folyamatos látásromlást, kedvezőtlen esetben pedig látásvesztést is okozhat. A betegség magyar neve félrevezető, hiszen nem egy hályog keletkezik a szemben, hanem fokozatosan pusztulnak az idegrostok/idegsejtek, így azok nem képesek a fény által a szemben keltett információt az agyba közvetíteni. Mint fentebb említettük, a zöld hályog gyakran jár a szemnyomás emelkedésével, ám ez nem törvényszerű.
Az elnevezés egyébként nem egyetlen állapotot takar, hanem több különböző betegséget foglal össze annak alapján, ahogyan az idegrostok és idegsejtek pusztulnak. A különböző zöldhályog-típusok kezelése eltérő, de mindenképpen egy életen át tartó kezelésre és ellenőrzésre van szükség. A zöldhályog több formája is öröklődik vagy családi halmozódást mutat, ezért a glaukómás beteg vérrokonainak vizsgálata panaszmentesség esetében is indokolt.
Retina
A szem falának legbelső rétege a retina, azaz az ideghártya. A retina tartalmazza a fényt érzékelő sejteket (receptorokat), valamint a fényt feldolgozó és az agy felé továbbító idegsejteket. Az ideghártya összesen 10 sejtrétegből áll. A fényérzékelő sejtek két fő csoportra oszthatók: a csapok feladata a színek és a centrális éleslátás biztosítása, a pálcikák pedig gyenge megvilágításban (például este) biztosítják a látást. Ahhoz, hogy a fényérzékelő sejtek megfelelően működhessenek, szükség van olyan sejtekre, amelyek melanint (pigmentszemcsét) tartalmaznak. Ezek a sejtek a retina legkülső rétegében helyezkednek el.
Katarakta
A szemlencse a teljes anyagcseréjét a szem belső folyadéka (csarnokvíz) biztosítja, mivel a lencse nem áll kapcsolatban erekkel. Az élet előrehaladtával azonban a szemlencse anyagcseréje romlik. Folyadékot vesz fel a csarnokvízből, emiatt domborúbbá válik, ami a fénytörést is megváltoztatja. Mivel a szemlencse anyagcseréje fokozatosan romlik az öregedés során, átlátszósága is fokozódó mértékben romlik. Előrehaladott esetben a szemre kívülről ránézve a pupilla területe szürkésnek látszik. Innen ered a szürke hályog név, szakkifejezéssel élve viszont kataraktának nevezik az elváltozást. Mivel manapság a jó látás iránti igény általános, a szemlencse kezdődő elszürkülése már fiatalabb (középkorú) életkorban zavaró lehet és műtétet igényelhet. Egyes ártalmak, öröklött jellemzők is elősegíthetik a szürke hályog viszonylag fiatal életkorban való kialakulását.
Kataraktaműtét
Szürkehályog-műtétre akkor kell sort keríteni, amikor a látásromlás már akadályozza a beteget a mindennapi feladatok elvégzésében, például a járművezetésben vagy a vásárlásban. A rutinműtét altatás nélkül, szemcseppes érzéstelenítésben történik. A szemlencse külső, héjszerű rétegén, azaz a szemlencsetokon belül történik a műtét. A tok nem szürkül el a szürke hályog kifejlődése során sem, azaz átlátszó marad, tehát a jó látást nem befolyásolja. A tokon belüli, elszürkült szemlencseanyagot eltávolítják, és a helyére olyan műlencsét ültetnek be, amelynek fénytörését (diopriáját) a beteggel egyeztetve választják ki a szakemberek. A beültetett műlencse tehát nem csupán tiszta látást biztosít, de a szem eredendő fénytöréséi hibájának jelentős csökkentésére vagy megszüntetésére is alkalmas. A beültetett lencse a továbbiakban az egész élet során a szemben marad. További teendőt, kezelést, cserét nem igényel.
Miópia
A miópát, azaz rövidlátást az esetek legnagyobb részében az okozza, hogy a szem tengelyhossza a normálisat meghaladja. A hosszabb szemgolyó miatt a látott tárgy képe nem a retinán keletkezik, hanem még a retina előtt, a szem belsejében. Emiatt szemüveg nélkül a rövidlátó szem csak elmosódottan, homályosan látja a tárgyakat. A szemüveglencse alapvetően szórólencse, azaz mínuszos dioptriájú. Ez a fény szemben megtett útját megnyújtja, így a kép a retinára kerül, és a látás élessé válik. Fontos tudni, hogy a nagyobb fokú rövidlátás viszont nem csupán szemüvegprobléma: a szem megnyúlásával a retina és a szem egyéb rétegei is károsodhatnak, emiatt rövidlátás esetén rendszeres szemészeti kontroll is szükséges az élet során.
Hipermetrópia
Hipermetrópia, vagyis távollátás esetén - ellentétben a rövidlátással - a szem hossza kisebb a normálisnál. Emiatt a látott kép a retina mögött jönne létre. A távollátást domború, azaz pluszos szemüveglencsével kell korrigálni. Fontos tudni, hogy a rövidlátással ellentétben (ami a kamaszkorban alakul ki jellemzően) a távollátás már csecsemő kortól fennállhat és szemüveges javítást igényel. Ennek hiányában a legtöbb esetben kancsalság, a kancsalságok egy részében pedig tompalátás jön létre, ami felnőtt korban már nem szüntethető meg. A túávollátás idősebb életkorban zárt zugú zöld hályogra (glaukómára) hajlamosít.
Ez is érdekelhet
Presbiópia
Gyakori probléma még a presbiópia, azaz az öregszeműség is. Az életkor növekedésével a szemlencse rugalmassága csökken, emiatt a közelre látás 40 éves kor felett folyamatosan romlik. A közeli (körülbelül 1-2 méteren belüli) tárgyakról a fény még erősen széttartó, amikor a szembe jut. Ahhoz, hogy a fénysugarakat a szemlencse a retinára vetítse, domborúbbá kell válnia, mint amennyire domború távolra nézéskor. Ez a képesség 40 éves kor után csökken, 5 évente mintegy fél dioptriával. Amikor valaki eléri a 65 éves kort, a lencse jellemzően már teljesen elvesztette alkalmazkodási képességét. Ez körülbelül 3,5 plusz dioptriás szemüvegigényt jelent, ami a további életévek alatt már nem fokozódik. A fénytörési hibák és a szemlencse domborúságának változásai a szürkehályog képződése folyamán módosíthatják a közeli szemüveg dioptriaértékét, hiszen a távoli (alap) fénytörés és a közelre nézéshez szükséges többlet-szemüvegigény összegződik.
