A gyermekkori rövidlátás korrigálható állapot, de a szembetegség súlyos felnőttkori változataival is összefügghet, amelyek növelik az olyan akár vakságot is okozó betegségek kockázatát, mint a zöldhályog és a retinaleválás. Napjainkban egyre több kutatást végeznek a rövidlátással, orvosi nevén miópiával kapcsolatban, mivel a rendellenesség Ázsiában és más, főként fejlett országokban már járványos méreteket ölt. Az Egyesült Államokban például a rövidlátás gyakorisága 1970 óta több mint 65 százalékkal nőtt. Bár a rövidlátás gyakran örökletes, a kutatók a környezeti hatásokat is vizsgálják, hogy magyarázatot adhassanak a betegség gyors terjedésére.
Az legutóbbi számában közzétett egyik új kutatásban az egyik tajvani általános iskola tanulóit arra kérték, hogy a 2009-2010-es tanévben minden szünetet töltsenek a szabadban. Egy másik közeli iskolában, ami kontrollcsoportként szolgált, a gyerekeknek nem kellett a szabadba menniük a szünetekben. Az intervenciós csoport tagjai, akik közül sokan korábban nem mentek ki a szabadba, így naponta összesen 80 percet töltöttek a szabad ég alatt.
Egy év múlva minkét csoport tagjait szemvizsgálatnak vetették alá. Az eredmények azt mutatták, hogy a szabadtéri szünetet megkövetelő iskolában sokkal kevesebb diák vált rövidlátóvá, vagy sodródott a rövidlátás felé, mint a kontrollcsoportban. A Kaohsiung Chang Gung Memorial Kórház kutatói Pei-Chang Wu vezetésével éppen ezért azt javasolják, hogy minden általános iskolában tervezzenek be rendszeres szabadtéri foglalkozásokat és szüneteket a gyermekek szemfejlődésének és látásának megóvása érdekében.
Egy másik kutatásban egy 2005-ben 235 dán rövidlátó iskolás részvételével készült vizsgálatot elemeztek, ami a napfény behatásának a szemfejlődésre gyakorolt hatására összpontosított. A résztvevőket hét csoportra osztották, melyek mindegyike más szezonális időközöket képviselt. Mivel Dániában a napfényes órák száma a téli hét órától a nyári 18 óra között nagymértékben ingadozik, a napfényhez való hozzáférés mindegyik csoportban eltért. A szezonális időköz elején és végén a kutatók mindegyik csoport tagjaiban megmérték a szemtengely hosszát, és megvizsgálták az alanyok látását. A szemtengely hossza azért fontos érték, mert a szem megnyúlása a rövidlátás súlyosbodását jelzi.
A legkevesebb napfényes órának kitett gyermekek esetében a szem növekedése átlagosan 0,19 mm volt, míg a legtöbb napfénynek kitett gyermekekben ugyanez csak 0,12 mm lett. "Eredményeink azt bizonyítják, hogy a napfény behatása segít megóvni a gyermekeket a rövidlátástól" - összegezte a kutatást Dongmei Cui, a kínai Sun Yat-sen Egyetem munkatársa.