Egyes embereknek a hideg és a rövidebb nappalok nagyon is kedvére valók, és afféle téli csodavilágban érzik tőle magukat: erről az időszakról a kellemes, takaró alatti kuckózás, a havas séták, a szánkózás jut az eszükbe. Másoknak viszont kifejezetten depresszív időszak a tél, és ilyenkor úgynevezett szezonális depressziótól szenvednek - egy friss tanulmány szerint pedig ehhez komoly köze lehet annak is, hogy milyen színű a szemük.
A sötétebb szeműek hajlamosabbak a szezonális depresszióra
A tanulmányt tavaly publikálták az Open Access Journal of Behavioural Science&Psychology című szaklapban. Az áll benne, hogy a világosabb, illetve kék színű szemmel rendelkező emberek alacsonyabb pontszámot értek el a kérdőíven, amelyen a hangulatuk változásaira, a súlyukra, az étvágyukra, az alvási szokásaikra , illetve a szociális aktivitásukra vonatkozó kérdéseket kaptak. A kérdőívet 175-en töltötték ki, a kitöltők átlagéletkora 24 év volt.
A tanulmány vezető szerzője, Lance Workman pszichológia professzor szerint annak, hogy a szemszín összefügghet azzal, hogy ki mennyire hajlamos az évszakfüggő hangulatzavarra, az az oka, hogy a színtől függően eltérő mennyiségű fényt képes "feldolgozni" a szemük. A kevesebb pigmenttel rendelkező színű - tehát kék, szürke vagy világoszöld - szeműek érzékenyebbek a fényre, ezért retinasejtjeiken át kevesebbet kell befogadniuk ahhoz, hogy képeket tudjanak befogadni és feldolgozni. Ez azt is jelenti, hogy a világosabb szeműek kevesebb melatonint termelnek ősszel, illetve télen.
A melatonin nevű hormont többek között azért termeli a szervezetünk, hogy segítsen elaludni. Egyes szakértők szerint a túl sok melatonin, illetve a melatonin és a szerotonin termelődési egyensúlyának felborulása depresszívé, letargikussá teheti az embereket. Éppen ezért a világosabb szeműek kissé ellenállóbbak lehetnek a téli depresszióval szemben, bár a kutatók szerint a szemszín önmagában nem jelenet garanciát erre. Ugyanakkor korábbi kutatások már kimutatták, hogy a sötétebb szeműek között nagyobb a szezonális depresszióban szenvedők aránya. A kedélybetegségek kialakulását ugyanakkor más faktorok is befolyásolhatják, például az aktivitás szintje, vagy hogy ki mennyi természetes fényhez jut, illetve mennyi időt tölt a szabadban.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Forrás: health.com
