Látásunk egy igen komplex folyamat eredménye, amelynek első lépcsője, hogy a külvilágból érkező fénysugarak szemünkben megtörve a szem hátsó részén fekvő fényérzékeny rétegre, a retinára vetülnek. Az optikai inger itt kémiaivá alakul, majd a látóideg közvetítésével folytatja útját az agy megfelelő területére. Visszatérve a fénytörésre, abban a szem több része is fontos funkciót tölt, mint a szaruhártya, a pupilla, valamint a rugalmas, alakját bizonyos határok között változtatni képes szemlencse. A lencse teszi lehetővé, hogy közeli és távoli pontokra is rá tudjunk fókuszálni. Ha a hozzá kapcsolódó izmok összehúzódva gömbölydedebbé alakítják a formáját, úgy a közeli tárgyakat látjuk élesen, elernyedve pedig a lencse laposabbá válik, s így a távolibb vizuális elemek élesednek ki. A szemlencse teljesen átlátszó, akárcsak a fényképezőgépek lencséi, hiszen csak így tudnak rajta zavartalanul áthaladni a fénysugarak. Amennyiben viszont ez az átlátszóság megtörik, akkor a probléma a látás teljes folyamatát negatívan befolyásolja.
Pontosan ez történik szürke hályog esetén, amely a szemlencse elszürkülésével, úgymond befelhősödésével járó kórfolyamat. Bár többféle típusa is ismert, és nem kizárólagosan időskori betegség, azért a legtöbb esetben mégis a korral járó változások következménye. Leegyszerűsítve arról van szó, hogy a szemlencse zárt közegében lévő fehérjék lassanként elkezdenek lebomlani, mind zavarosabbá téve a korábban átlátszó lencse textúráját. Mintha csak télen rálehelnénk egy ablakra, amelyen ettől kevésbé áttetsző páraréteg képződne. A szürke hályog hasonló hatás fejt ki: az érintettek látása elmosódottabbá válik, esetleg duplán, szellemképesen láthatják a környezetüket. Gyakori, hogy gyengébb fény mellett, például éjszaka drasztikusan leromlik a látás, akár olvasáshoz is erősebb lámpára lesz szükség. Ugyanígy az érzékelt színek is kifakulhatnak, sárgás árnyalatot vehetnek fel. Ezenkívül gyakori panasz még a fokozott fényérzékenység. A szürke hályog orvosi neve cataracta, amely görögül vízesést jelent, utalva arra, hogy a betegek látása idővel olyanná válik, mintha egy leereszkedő vízfüggönyön keresztül nézve szemlélnék a világot.
Hogyan lehet a szürke hályogot kezelni?
Az időskori szürke hályog kialakulásának kezdete általában a negyvenes életévekre datálható, azonban a folyamat lassú, és gyakran hosszú ideig semmilyen zavaró tünetet nem okoz. Az első panaszok többnyire 60 éves kor felett jelentkeznek, majd az évek előrehaladtával egyre erőteljesebb látászavart idéznek elő. Bár a szürke hályog nem okoz fájdalmat, a látásromlás révén mind komolyabb akadályt képezhet a mindennapos tevékenységek ellátása előtt. Vannak életmódbeli lehetőségek, amelyek révén lassíthatjuk a szürke hályog kórlefolyását. E körbe tartozik a dohányzásról és alkoholfogyasztásról való leszokás, szemünk védelme a szabadban a káros UV-sugaraktól erre a célra kialakított és hitelesített napszemüveg viselésével, továbbá cukorbetegeknél nagyon fontos a vércukorszint megfelelő tartományban tartása. Ezzel együtt a betegség hosszú távon teljes látásvesztéshez vezet, ami elől csak a műtéti beavatkozás jelent megoldást.
Az operáció lényege, hogy az elszürkült szemlencsét egy apró bemetszésen keresztül eltávolítják, majd mesterséges műlencsével helyettesítik. A modern sebészeti technológiának köszönhetően ma egy kifejezetten biztonságos, nagyon hatékony, járóbeteg-ellátás keretében elvégezhető eljárásról beszélhetünk. Maga a műtét csupán 20-30 percet vesz igénybe, a teljes felépülési időszak pedig néhány hétig tart. A műlencsék többféle anyagból készülhetnek, széles skálán mozog a törőerejük, így lényegében teljesen személyre szabhatók a páciens igényeinek megfelelően. Mi több, ezekkel az implantátumokkal nemcsak a szürke hályog szüntethető meg, de egyszersmind korrigálhatók általuk egyéb fénytörési zavarok is, például a rövid- vagy a távollátás. A műtét után néhány napon belül már elkezd javulni a páciens látásélessége, valamint visszanyeri a látott színek élénkségét is.
Mikor kell elvégezni a szürkehályog-műtétet?
Érdemes leszögezni, hogy az operáció a betegség bármely stádiumában elvégezhető. Tévhit, hogy meg kellene várni vele, amíg a szürke hályog úgymond "megérik". Sokkal inkább úgy célszerű ebben gondolkodni, hogy amikor a látásromlás már elér egy olyan szintet, amely által a mindennapos rutinfeladatok elvégzésében is korlátoz, akkor semmiképpen sem érdemes tovább halogatni a dolgot. Ennek eldöntésére érdemes megfontolni néhány egyszerű kérdést.
Ez is érdekelhet
- Képesek vagyunk még biztonságosan autót vezetni, vagy ellátni a munkánkat?
- Mekkora nehézséget jelent a szürke hályog aktuálisan az olvasásban és tévénézésben?
- Nem akadályoz túlzottan a főzésben, bevásárlásban, ház körüli teendőkben, lépcsőzésben, gyógyszerszedésben?
- Nem érezzük úgy esetleg, hogy látásromlásunk már önálló életvitelünket veszélyezteti?
Összességében elmondható, hogy szemünk egészségére nem jelent kockázatot, ha várunk a beavatkozással. Életminőségünk szempontjából viszont nagyon meghatározó lehet, hogy mennyire bízhatunk meg látásunkban. Amikor szürkehályog-műtéten gondolkodunk, ez a legfőbb szempont.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
