Bár a szemünk meglehetősen kis felületű szervünk az egész testhez viszonyítva, fontossága azonban kiemelkedő - ráadásul igen sérülékeny érzékszervről van szó. Testünk felépítése azonban soklépcsős védelmi rendszerrel óvja a szemet, többek között a káros UV sugárzástól. Óvja például a szemöldökcsont, a szemöldök, a szemhéj és a szempillák. Bizonyos helyzetekben azonban, főként, ha a sugárzás nem fentről, hanem alulról "érkezik", ez a védelem kevésnek bizonyulhat. Szintén védik a szemet bizonyos reflexek: a pupillák összeszűkülése, a hunyorgás vagy a szemhéj lecsukása. Azonban ezek csak közvetlen, erős fény esetén lépnek működésbe - az UV-sugárzás (mely a hóvakság okozója) egy ködös napon is meglehetősen erős lehet!
A hóvakság (illetve, enyhébb formája, a photokeratitis illetve photoconjuctivitis) jelenségét röviden úgy lehetne jellemezni: az UV sugárzás hatására a szem szaru- illetve kötőhártyája "leég" (akárcsak a bőrünk) és erős fájdalmat okoz. A hóvakság tulajdonképpen ennek a gyulladásnak egy igen súlyos és szerencsére ritka formája, mely főként a havas, jeges tájon élőket vagy dolgozókat, sportolókat érinti.
Kik vannak veszélyben?
Természetesen, a legnagyobb veszélyben azok vannak, aki hosszabb időt töltenek hóval vagy jéggel fedett, esetleg homokos területen, melyet nem törnek meg tereptárgyak, fák, épületek. Ezekről a felületekről a természetes napfény visszatükröződik és emiatt alakul ki a gyulladás. A hó a sugárzás közel 80 százalékát veri vissza, míg a víz az UV-sugarak negyedét. A hóvakság különösen az Északi- és Déli-sark közelében, illetve nagy tengerszint feletti magasságokban jelenthet problémát, mert a sarkok felé haladva a napsugarak egyre laposabb szögben érkeznek; másrészt az UV-sugárzás intenzitása is folyamatosan nő, ahogy egyre magasabbra megyünk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ne higgyük azonban, hogy csak a kalandorok, hegymászók és az Északi-sarkot meghódítók vannak veszélyben! A fény okozta gyulladás gyakori betegség például a hegesztőmunkások körében (ha nem viselnek megfelelő védőfelszerelést), de előfordulhat napozás, szoláriumozás után is.
Égő fájdalom
A gyulladás tünetei igen fájdalmasak, kellemetlenek. A leggyakrabban erős könnyezés, a szemhéj rángása, érzékenysége, a fényérzékenység és az összeszűkült pupillák társulnak a betegség mellé. A tünetek általában a sugárzás után néhány órával jelennek meg, majd a megjelenést követő 1-2 napon belül maguktól elmúlnak. Bizonyos esetekben a pupillák regenerációja ennél hosszabb ideig tart.
A fájdalom enyhíthető nyugtató és érzéstelenítő szemcsepp vagy kenőcs alkalmazásával, folyamatos kezelésként azonban nem alkalmazzák, mert a szem érzéstelenítése akadályozza a szaruhártya gyógyulását. Hűsítő, nedves borogatással, műkönnyel is enyhíthetőek a tünetek, de gyulladáscsökkentő szemcseppet is felírhat a szakember. Szisztémás gyulladáscsökkentőket csak a legsúlyosabb esetben alkalmaznak. Mivel a betegség fényérzékenységgel jár együtt, ezért az érintettnek néhány napig érdemes sötétben (például egy elfüggönyözött szobába) maradnia. Ezzel fel is gyorsítható a gyógyulás.
Könnyen megelőzhető!
A nagyon súlyos, nem kezelt hóvakságnak súlyos szövődményei lehetnek. A könnyen begyulladó, irritált szemtől, a folyamatos könnyezésen át egészen a szürke hályogig, melynek kialakulását a nagy mennyiségű UV-sugárzás elősegítheti. Szintén összefüggésben lehet a napfénnyel a melanóma, mely a szemen is kialakulhat.
Ez is érdekelhet
Köszönjük dr. Bana Ildikó szemész-kontaktológus segítségét a cikk elkészítésében!
