Immunrendszerünket úgy "tervezték", hogy megvédjen minket a potenciálisan káros fenyegetésektől. Allergiáról akkor beszélhetünk, amikor immunrendszerünk úgy reagál valamire, hogy az adott dolog valójában nem jelent számunkra veszélyt. Légúti allergiánál az allergiás reakció jelei általában a következők: gyakori vagy rendszeresen visszatérő szem-, orr-, száj- vagy fülviszketés, tüsszögés, orrfolyás, erős köhögés, sípoló légzés, bőrkiütés és a mellkasban jelentkező szorító érzés. Leggyakrabban pollenek okozzák, de állati szőrök és háziporatka is állhat a probléma hátterében.
Az allergiával szemben az asztma egy hörgőszűkülettel járó krónikus betegség. A pácienseknél az általában rohamokban jelentkező hörgőszűkület miatt köhögés, fulladás, sípoló légzés fordul elő. A légvételi problémákat az magyarázza, hogy a hörgőnyálkahártya az asztmára jellemző gyulladás miatt megduzzad, a hörgőket pedig a simaizmok görcsös összehúzódása beszűkíti. Nagyon súlyos esetben a betegnél oxigénhiányos állapot is felléphet - ilyenkor az asztma akár halálos is lehet.
Amikor allergiás asztma áll fent
Kiemelendő, hogy az asztma és az allergia gyakran együtt jár, ekkor beszélünk allergiás asztmáról, vagyis allergiás reakció által okozott asztmáról - a kórkép az Amerikai Asztma és Allergia Alapítvány (AAFA) szerint az asztmások több mint felénél áll fent. Onnan sejthetjük, hogy asztmásként esetleg mi is érintettek vagyunk, hogy allergiaszezonban légzési nehézségekkel küzdünk (mivel a légutak az allergiás reakció részeként megduzzadnak). A kellemetlen tünetek általában egy allergén - pollen, háziporatka, penész stb. - belégzése után kezdődnek.
Akár allergiás, akár nem allergiás asztmáról van szó, a panaszok általában ugyanazok: jellemzően köhögés, zihálás, légszomj, kapkodó légzés, mellkasi szorító érzés tapasztalható. Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy nem csak az allergének súlyosbíthatják az allergiás asztmában szenvedők állapotát. Bizonyos irritáló anyagok - például a füst, a hideg vagy párás levegő, az erős szagok és a megerőltető testmozgás - akkor is kiválthatnak asztmás rohamot, ha nem okoznak allergiás reakciót.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Melyiket hogyan kezelik?
Mind az allergia, mind az asztma kezelhető, a sikeres terápia elsődleges lépése viszont értelemszerűen a pontos diagnózis felállítása. Az asztma terápiájával kapcsolatban elmondható, hogy minden esetben hörgőtágítást jelent, de a legújabb irányelvek szerint az elsődleges cél már az, hogy megszűnjön a hörgőszűkületet okozó gyulladás. Ennek érdekében a betegek kis dózisú, szteroidtartalmú spray-ket, inhalációs gyógyszereket kapnak, amikkel nemcsak a gyulladás mérsékelhető, de a kellemetlen tünetek is megelőzhetőek. Asztmás rohamnál hörgőtágító gyógyszerre is szükség van. Ma már egyébként vannak olyan szerek is, amelyek gyulladáscsökkentő és hörgőtágító hatásúak is - ez a komplex megoldás nagyban megkönnyíti a kezelést.
Ez is érdekelhet
Az allergiás reakciók csökkentésében és megelőzésében kiemelten fontos a problémát okozó allergének azonosítása, valamint azok elkerülése. Attól függően, hogy pontosan mire vagyunk allergiásak, bizonyos - vény nélkül kapható vagy vényköteles - készítmények is segíthetnek a kellemetlen panaszok enyhítésében. Azzal kapcsolatban, hogy számunkra melyik szer a legmegfelelőbb, mindenképpen kérjük ki orvosunk tanácsát. Allergia esetén szóba jöhet még allergén immunterápiás kezelés is, erről szintén érdemes szakemberrel egyeztetni.
