Miért nincs náthafertőzést megállító gyógyszer?
A tudomány jelenlegi állása szerint 120 különböző vírus okoz náthát, ebből húszat 2009-ben fedeztek fel, a legrégebbieket pedig az ötvenes években. Dr. Berencsi György virológus szerint a kutatók majd még újabb náthát okozó vírusokkal ismerkedhetnek meg, mert körülbelül húszévenként alakulnak ki új törzsek. Hogy miért? Azért, hogy jól megfertőzhessenek minket - és ez nem vicc.
Szerencsére a náthavírusok nem bírják a savas környezetet, ezért a gyomorba jutva már elpusztulnak. Ugyanakkor a felső légútjainkban szívesen szaporodnak, akár 5-7 napra is megkeserítve az életünket.
Miért a hidegben fertőz? Miért a hidegben fertőz?
Nagyszüleink nem ismerték a nátha valódi természetét, így a hidegen való megfázást tekintették a betegség alapjának. Persze az elképzelés részben jogos is - mindjárt elmondjuk, hogy miért, de előbb egy érdekesség: a klasszikus megfázás mindig valamilyen fertőzés következménye, amit valakitől elkapunk valakitől, valamikor. Ez utóbbi is rendkívül érdekes, mert dr. Berencsi György szerint az is előfordulhat, hogy valaki fertőző személlyel találkozik, a nyálkahártyáján a vírusok szaporodásnak indulnak, ám mondjuk a következő napokat meleg helyen tölti. Amikor viszont kimegy a hidegre, akkor utána hirtelen megjelennek a tünetek. Vajon miért?
- Ennek az az oka, hogy amikor a szobában vagyunk, akkor a nyálkahártyánk 30 fokos, és ha (szó szerint) benyalunk egy vírust (mert legtöbbször a kéz közvetíti ezeket a nátháért felelős kórokozókat), akkor a megtámadott csillószőrös hengerhám-sejtek interferont termelnek - ez pedig megakadályozza, hogy a vírusok a szomszédos sejteket is megtámadják. Ám hideg nyálkahártyán az interferon hatástalanná válik. Amikor kimegyünk a téli utcára, akkor a nyálkahártyánk hőmérséklete 20 fokra is csökkenhet. Ezért elegendő interferon hiányában a náthát okozó vírusok azonnal szaporodásnak indulnak a szomszédos sejtekben - és már meg is fáztunk.
Az eszkimókunyhó-kísérlet
A nátha fertőzőképességének vizsgálatára egy különös kísérletet hajtottak végre Angliában: egy csoport embert beültettek egy nedves, hűvös, páradús helyre, közülük összesen ketten voltak náthásak. 24 óra múlva, amikor megvizsgálták őket, már a kísérlet összes tagja elkapta a betegséget. Ugyanezt a kísérletet megismételték úgy, hogy az alanyok kesztyűt kaptak: ekkor 24 óra múlva egyetlen ember sem kapta el a fertőzést. A náthát okozó vírust tehát szó szerint "benyaljuk": különböző tárgyakon vagy az ember kezén ugyanis akár 1 napig életben maradnak ezek a kórokozók alapos kézmosás nélkül , mi pedig elővigyázatlanul a szánkba juttatjuk (evéssel, fogaink piszkálásával) vagy a szemünk dörzsölgetésével.
Miért nincs oltás vagy gyógyszer nátha ellen?
Mert egyrészt túl sok van belőlük, másrészt azok is változékonyak. Ezenkívül nem is igazán érné meg oltást gyártani ellenük, mert nem okoznak olyan súlyos betegséget. A kutatók próbálkoztak már azzal, hogy valami univerzális oltást kidolgozzanak, de egyelőre nem jártak sikerrel. - Az az igazság, hogy még akkor sem lennénk védettek a nátha ellen, ha mind a 120 vírus támadásán túlesnénk - mondta dr. Berencsi György - mivel a szervezetben a náthavírusok ellen kialakuló védettség csak körülbelül egy évre szól.
Szövődményes esetek
Mit tehetünk mégis?
Egyes kutatások szerint gyakrabban betegszenek meg azok, akik elfelejtenek kezet mosni, stresszes életet élnek, illetve azok, akiknek a lelkiállapota rosszabb.
Fontos persze az immunrendszerünk állapota is, illetve az, hogy kerüljük a fertőzés kockázatát hordozó helyeket, vagy legalábbis tartsuk be a kötelező higiénés szabályokat. A tüneteiket természetesen érdemes enyhíteni, hogy mégse legyünk kiszolgáltatva az orrcsöpögésnek, fejfájásnak, gyengeségnek. Legalább attól ne szenvedjünk, amitől nem muszáj!