A COPD-s betegeket korábban, fizikai megjelenésük alapján két típusba sorolták az orvosok. Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász-allergológus, a Tüdőközpont munkatársa beszélt a rózsaszín pihegőkről és kék fújtatókról.
Mi a COPD?
"A COPD egy krónikus megbetegedés, amely a tüdő progresszív gyulladásával jár, a tüdőszövet átépüléséhez, a hörgőrendszer visszafordíthatatlan károsodáshoz vezet. Tünetei a betegség súlyosságától függően különböző intenzitásúak lehetnek: köhögés, váladékképződés, nehézlégzés és légszomj, valamint gyakori légúti megbetegedés jellemzi. A betegség kialakulásában világszerte a dohányzás a legfontosabb kockázati tényező, de a különféle égéstermékek, vegyi anyagok tartós belélegzése szintén hozzájárulhat a tüdőszövet károsodásához" – magyarázza dr. Tárnok Ildikó. A COPD két légúti betegség, a krónikus obstruktív bronchitis (idült hörghurut) és az emfizéma (tüdőtágulás) jeleit egyesíti.
A krónikus bronchitis diagnózisának kritériuma, hogy az érintetteknél két egymást követő évben, évente minimum három hónapig tartó, köpetürítéssel járó köhögés álljon fenn, amely nem szív- vagy egyéb tüdőbetegség következménye. Ebben az esetben a tüdő hörgőinek gyulladása miatt fokozott nyáktermelés alakul ki, a hörgők fokozatosan beszűkülnek, a levegő áramlása akadályozottá válik, a betegnél pedig fokozott köpetürítéssel járó köhögés jelentkezik, a hörgők szűkülete egyre fokozódó nehézlégzést, fulladást okoz.
Emfizéma akkor alakul ki, amikor a tüdőléghólyagok közötti sövények elpusztulnak, a tüdő elveszti rugalmasságát, ezáltal pedig csökken a légzőfelület. "A COPD-ben általában egymáshoz társul e két betegség, és az egyes betegeknél megfigyelhető valamelyik elem dominanciája" – teszi hozzá Tárnok doktornő.
A COPD-s betegek fizikai jellemzői
"Az orvos már találkozásuk első pillanatától kezdve benyomásokat gyűjt a betegről és betegségéről. Megfigyeli a páciens alkatát, testi fejlettségét, tápláltságát, biológiai korát és aktivitását, de vizsgálja éberségét és tudatállapotát, valamint megítéli a betegség súlyosságát is. A COPD-s betegeket a megfigyelések alapján, az 1950-es évektől kezdve krónikus bronchitises és emfizémás fenotípusra osztották a szakemberek. A rózsaszín pihegők és kék fújtatók megnevezésekkel a COPD egyes fizikai tüneteinek sztereotípiáit foglalták össze, ám ezekkel a kifejezésekkel manapság már ritkán találkozunk az orvosi szakirodalomban, hiszen a betegek többségénél változó arányban mindkét betegség klinikai tünetei jelen vannak, így tisztán egyik csoportba sem sorolhatók be" – ismerteti a doktornő, aki hozzáteszi, hogy a kétezres évektől további fenotípusok is megjelentek.
A kék fújtatók (krónikus bronchitises típus)
A „blue bloater” (kéken fulladó vagy szederjes, ziháló-fújtató) típusú betegek jellemzően túlsúlyosak, a bokájuk és nyaki ereik duzzadtak. A légutak gyulladása miatt tartós köhögés, erőteljes köpetürítés figyelhető meg náluk, illetve légszomj gyötri őket. Mivel ezeknél a betegeknél az artériás vérben csökken a vér oxigénszintje, és megemelkedik a szén-dioxidszint, ezért arcuk, ajkaik és körömágyuk kékes színű.
A rózsaszín pihegők (emfizémás típus)
A „pink puffer” (rózsaszín pihegők vagy pirosan szuszogók) csoportjába sorolt betegek vékony testalkatúak, általában "hordómellkasuk" van. Mivel nehezen kapnak levegőt, ezért zihálnak, rövid, gyors lélegzetvétel figyelhető meg náluk, amihez légzési segédizmaikat is igénybe kell venniük. Bőrük rózsaszínes vagy fakóvörös árnyalatú.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az emfizémás betegeket jellegzetes testtartásukról is felismerhetjük, hiszen a légzés megkönnyítése érdekében például karjukkal támaszkodva ülnek.
Ez is érdekelhet
Jó tudni!
A COPD kialakulása általában hosszú időt vesz igénybe, a betegség korai szakaszában pedig enyhe vagy akár tünetmentesek is lehetünk. Ezért is fontos hangsúlyozni, hogy a légzésfunkciós vizsgálat mindenkinek javasolt 40-50 év felett, aki dohányzik – emelte ki dr. Tárnok Ildikó, aki azt is hozzátette, hogy a reggelente jelentkező krónikus köhögés, a fokozott légúti váladékképződés vagy fizikai terhelésre jelentkező nehézlégzés esetén is fontos, hogy szakemberhez forduljanak az érintettek.
Legjobban: