Az új típusú koronavírus egyik legveszélyesebb szövődménye a fertőzés következtében fellépő tüdőgyulladás, amellyel a szervezetnek önerőből kell megküzdenie. A COVID-os tüdőgyulladás az első számú oka annak, hogy a súlyos állapotban lévő fertőzöttek lélegeztetőgépre szorulnak, de az intenzív terápiás ellátást nem igénylő betegeknél is megfigyelhetőek olyan tüdőt érintő tünetek, mint az elhúzódó nehézlégzés vagy a köhögés. Ahogy a SARS-CoV-2-vírus kapcsán oly' sok mindennel, úgy a tüdőt érintő elváltozásokkal kapcsolatosan is sok még a kérdőjel, ezért a Southamptoni Egyetem kutatói új tanulmányukban arra vállalkoztak, hogy feltérképezzék a COVID-os tüdőgyulladáson átesett betegek gyógyulásának menetét.
Nőknél gyakoribb a csökkent tüdőfunkció
Ahogy arról a kutatók az egyetem honlapján hírt adtak, 83 súlyos COVID-19-en átesett páciens állapotát mérték fel a kórházból való elbocsátásukat követő 3., 6. és 12. hónapban. A kijelölt időszakokban mindegyiküknél elvégeztek egy átfogó klinikai értékelést, ami magában foglalta a légzésfunkciós vizsgálatot, a mellkasi CT-t, valamint egy gyalogló tesztet, ami felméri, hogy miként reagál a tüdejük a fizikai aktivitásra. Az eredmények biztatóan alakultak, az érintettek többsége 12 hónappal a megfertőződést követően teljesen felépült, és már a testmozgás sem okozott légzési nehézségeket számukra, csupán 5 százalékuk számolt be időnként jelentkező légszomjról . Az alanyok egyharmadánál azonban egy évvel a megbetegedést követően is csökkent tüdőfunkciót mértek az orvosok (a probléma jellemzően a tüdőbe kerülő oxigén véráramba való továbbítását érintette). Ez gyakrabban fordult elő a nőknél, mint a férfiaknál. A betegek negyedénél a CT-vizsgálat is kimutatott bizonyos eltéréseket, főként azoknál, akiket súlyos tüdőelváltozással kezeltek a kórházban.
További kérdéseket vetnek fel az eredmények
"Jó hír, hogy a súlyos COVID-19-en átesett betegek többsége teljesen meggyógyult, noha maga a felépülés egyeseknél több hónapig is eltarthat. Az eredményekből egyértelműen látszik, hogy a női fertőzötteknél a vírus tartósan képes csökkenteni a tüdőfunkciókat, ám azt egyelőre nem tudjuk, hogy ennek a nemspecifikus különbségnek mi lehet a hátterében. További vizsgálatokra van szükség, hogy részletesebben is megismerhessük a koronavírus okozta tüdőgyulladás utáni gyógyulás folyamatát , emellett azzal kapcsolatosan is szeretnénk még kutatásokat folytatni, hogy milyen változások figyelhetők meg egy évnél is hosszabb távon a fertőzöttek tüdejében" - fejtette ki dr. Mark Jones, az egyetem légzőszervi orvostudományi docense, a szóban forgó tanulmány vezetője. Az eredményekről a szakemberek a The Lancet Respiratory Medicine nevű folyóiratában is beszámoltak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatócsapat kiemelte, hogy eredményeik kis létszámú betegcsoport vizsgálatával születtek, így egyelőre nem lehet általános következtetéseket levonni belőlük. "Kutatásunk azonban bizonyítékként szolgálhat arra vonatkozóan, hogy a COVID-19 okozta tüdőgyulladással kórházban kezelt betegeknél fontos az állapotuk hosszú távú monitorozása. Emellett a fertőzés kezelésének stratégiáját is érdemes lehet úgy alakítani a jövőben, hogy elkerülhetők legyenek a hosszú távon jelentkező tüdőelváltozások" - mondta el dr. Yihua Wang, az egyetem biomedicina tudományok oktatója, a tanulmány egyik szerzője.
Ez is érdekelhet
A koronavírus-járvány nagymértékben befolyásolta a tavalyi év demográfiai folyamatait. Bár nőtt a születések száma, a halálozásoké még nagyobb mértékben emelkedett itthon is. Ide kattintva részletesebben is olvashat erről a témáról.
