A légszomj egyik leggyakoribb oka az asztma. Ilyenkor a légutak hirtelen összeszűkülnek, levegőért kapkodunk, esetleg sípolva lélegzünk és váladékot köhögünk fel. Asztmás rohamot sok minden kiválthat, például pollen, füst, mozgás, hideg levegő, de akár még a stressz is. Gyakori ok az allergia is, amelyet kiválthat állatszőr, pollen, por, illetve bármi, amit belélegzünk, és aminek hatására asztmás rohamot kaphatunk. Megfázás esetén pedig a légutak, illetve a tüdő irritációja és a láz miatt is lehet légszomjunk. Időnként azonban olyan dolgok miatt is jelentkezhet a panasz, amelyekre talán nem is gondolnánk.
Ijedtség, aggodalom, stressz
Ha valami miatt megijedünk vagy aggódunk, akkor is nehezebbé válhat a légzésünk. A hirtelen stressz - például egy autóbaleset - is kiválthat fulladásos rohamot, akárcsak a szorongás.
Szén-monoxid
A szén-monoxid egy színtelen, szagtalan gáz, amelyet ha nem vezetünk ki megfelelően egy helyiségből, a levegőben felhalmozódva megzavarhatja a szervezet oxigénellátását - akár életveszélyes mértékben is. Belélegzése esetén légszomj, szédülés, zavarodottság, hányinger és homályos látás is jelentkezhet.
Vérrög, vérszegénység
Ha egy vérrög a véráramba kerülve a tüdőbe jut, és elzárja a vér útját, akkor tüdőembóliáról beszélünk. Ennek egyik tünete a légszomj és a nehéz légzés. Emellett erőteljes szédülés, gyengeség és szapora szívverés is jelentkezhet, egyes esetekben pedig vért köhöghetünk fel. A vérszegénység egyes esetekben szintén járhat légszomjjal.
Alvászavar
Az alvás közbeni légzéskimaradással járó alvási apnoé is légszomjjal, fulladozással járhat - bár erre sokszor nem is emlékszünk, vagy eleve fel sem ébredünk rá.
Fertőzés
Vírus, baktérium és gomba is okozhat fertőzést a tüdőben. Ilyenkor a tüdőlebenyek folyadékkal telnek meg, és a légzés nehézzé válik. Kísérő tünetként láz és hidegrázás jelentkezhet, de árulkodó jel a váladék felköhögése is.
Hörghurut
Az erős dohányosoknál nem ritka a krónikus hörghurut , amelynek egyik tünete a nehéz légzés. Emellett jelentkezhet szorító érzés a mellkasban, illetve szűnni nem akaró köhögés vagy köhögési inger is.
Szívproblémák
Szívbetegség esetén a szervezetünkben nehezebben jut el az oxigén a megfelelő helyekre. Emiatt már az egyszerű dolgok - például a lépcsőzés - is komolyabb légzési nehézséget okozhatnak.
Izomgyengeség
A myasthenia gravis - vagyis a súlyos izomgyengeség - nevű betegség megnehezíti az izmok és idegek közötti kommunikációt, és az olyan automatikus mozgásokra is hatással lehet, mint a légzés. Emellett megnehezítheti a rágást, a nyelést, a pislogást és a mosolygást is.
Forrás: webmd.com