Amikor a szív összehúzódik (percenként átlag nyolcvanszor), az összehúzódás ereje kilöki a vért a verőerekbe. Ekkor mérjük azt a vérnyomást, amit szisztolésnak neveznek . Két szívösszehúzódás között is mérhető az érrendszerben nyomás, ezt nevezik diasztolés vérnyomásértéknek.
A mértékegységet higanymilliméterben adják meg. Akkor beszélünk magas vérnyomásról , ha két vagy több vérnyomásmérés átlaga eléri vagy meghaladja szisztolés nyomás esetén a 140 Hgmm-t, diasztolés nyomás esetén a 90 Hgmm-t. Ez a két szám, a 140/90 lett a határértéke a még egészséges illetve a már magasnak tartott vérnyomásnak.
A magas vérnyomás-betegségnek, a hipertóniának több típusa van. Megkülönböztetnek elsődleges, más néven esszenciális, primér, illetve másodlagos, szekundér hipertóniát, és egyes szakemberek külön típusként tartják számon az idős kori magas vérnyomást is.
Nem mindegy, miért magas!
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Primér hipertónia esetén az ezzel járó tünetek a betegség fontos, vezető tünetei. Ilyenkor a vérnyomás ismeretlen okból emelkedik, és a háttérben más, előidéző kórfolyamatot, betegséget nem lehet kimutatni. A magas vérnyomás betegségben szenvedők többsége, több mint nyolcvanöt százaléka ebbe a csoportba tartozik. Örökletes hajlam is állhat a háttérben, de még sokkal gyakrabban a sok stresszel járó, mozgásszegény, ülő életmód, az elhízás, a magas sótartalmú étrend, a túlzott alkoholfogyasztás vádolható a betegség kialakulásával.
A másodlagos, szekundér magas vérnyomásos betegségekben ezzel ellentétben a vérnyomás-emelkedés valamely más betegség egyik jele vagy következménye. A kiváltó kórok lehetnek a kiválasztás (vese) illetve az érrendszer betegségei. A megkülönböztetés, a háttér tisztázása nagyon fontos, hiszen a másodlagos eredetű magas vérnyomás esetében az orvosok a magas vérnyomást előidéző betegség mielőbbi felismerésére és gyógyítására törekszenek.
Ismeretlen ok
Az esszenciális, vagyis az ismeretlen okból jelentkező magas vérnyomás esetében a szív és a vérerek változásai együttesen vezetnek a vérnyomás emelkedéséhez. Ezt okozza például, ha nő a percenként kipumpált vérmennyiség (perctérfogat), vagy - a vérerek összehúzódása miatt - a vérárammal szembeni ellenállás. A vértérfogat is megemelkedhet. Az orvostudomány mai állása szerint ún. multi-causalis kórképről van szó: több vérnyomás-emelkedést kiváltó tényező együttes hatásával kell számolni, amelyek között öröklött és szerzett faktorok egyaránt szerepelnek.
Ha magas a vérnyomásunk, rendszeresen, naponta többször is mérjük meg
Az örökletes rendellenességeknek a betegség kialakulásában betöltött szerepével kapcsolatban megjegyzik a szakemberek: ha egy családban a magasvérnyomás-betegség halmozottan jelenik meg, érintve a szülőket, nagyszülőket, akkor a gyerekek valóban számíthatnak arra, hogy életük során valamikor (talán korábban, mint másoknak) nekik is magas lesz a vérnyomásuk. Azonban a hajlam nem jelent bizonyosságot, nem "kötelező" nekik is megbetegedni ebben. Sok esetben inkább arról van szó, hogy az életmódot, az életvitelt veszik át, "tanulják meg" a gyerekek a felmenőiktől: márpedig az elhízás, az ülő életmód, a stressz, a dohányzás és a nagymértékű alkohol- vagy sófogyasztás mind szerepet játszhat a magas vérnyomás kialakulásában, különösen azokban, akiknek öröklött hajlamuk van rá.
Betegség következménye is lehet
Az ismert okból létrejövő magas vérnyomást másodlagos (szekunder) hipertóniának nevezik. A magas vérnyomású betegek 10-15 százaléka tartozik ebbe a csoportba. Több krónikus vesebetegség is okozhat magas vérnyomást, mivel a vese nagyon fontos szerepet játszik a vérnyomás szabályozásában. A vesék károsodása például ronthatja a só- (pontosabban a nátrium) és vízkiválasztó képességet, növelve ezzel a vértérfogatot és a vérnyomást. Az esetek öt-tíz százalékában áll vesebetegség a magas vérnyomás kialakulásának hátterében. Kiváltó ok lehet például a veseartéria szűkülete (az artéria renális sztenózisa), a vesegyulladás és a vesék sérülése.
Ez is érdekelhet
A másodlagos hipertóniás esetek egy-két százalékában a háttérben más rendellenesség áll. Ilyen lehet például hormonális betegség is. Magas vérnyomáshoz vezető hormonális betegség például a Cushing-szindróma (a betegségre magas kortizol-szint jellemző); a pajzsmirigy-túlműködés; a hiperaldoszteronizmusnak nevezett aldoszteron-túltermelés, amelyet gyakran az egyik mellékvese tumora okoz. Ritkán, de előfordul a fökromocitóma is, amikor az egyik mellékvesében elhelyezkedő, adrenalint és noradrenalint termelő tumor okozza hipertóniát. A szakemberek feltételezik bizonyos gyógyszerek, például fogamzásgátló tabletták vérnyomást emelő hatását is.
