Annyi mindenre használjuk kezeinket, hogy felsorolni is nehéz lenne. Azonban ahogy öregszünk, úgy válnak kezeink egyre gyengébbé és kevésbé mozgékonnyá. Néhány kézprobléma pedig akár komoly betegséget is jelezhet. A WebMD most összegyűjtötte , mire figyeljünk, hogy megőrizhessük kezeink egészségét.
A szorítás gyengülése
Ahogy öregszünk, úgy csökken markunk szorításának ereje, különösen 65 év felett, ami akár a mindennapi feladatok elvégzését is megnehezítheti. Ha a szorításunk idővel gyengül, azt okozhatják a törékenyebbé váló csontok, arthritisz vagy az izomerővesztés. Ha azonban jóval 65 előtt megtapasztaljuk ezt, akkor akár cukorbetegség, szívproblémák vagy magas vérnyomás jele is lehet.
Így erősítsünk
Egy fizikoterapeuta segíthet letesztelni kezünk szorításának erejét, és amennyiben valóban vesztettünk belőle, abban is segíthet, hogyan nyerjük vissza. Vannak otthon végezhető gyakorlatok is, amikkel erősíthetünk, például nyomkodhatunk egy teniszlabdát. Helyesen úgy kell csinálni, hogy összeszorítjuk 3-5 másodpercig, majd ugyanennyi pihenés következzen. Ismételjük meg a gyakorlatot tízszer mindkét kezünkkel. Érdemes a fokozatosságra ügyelni, mert ha túlerőltetjük, megfájdulhat a csuklónk, vagy izomlázunk is kialakulhat.
Kézremegés
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Bár kézremegés több okból is kialakulhat bármely életkorban, a legjellemzőbb, hogy 50 felett jelentkezik. Néhány gyógyszer - például hangulatjavítók vagy migrénre felírt készítmények - mellékhatása is lehet, vagy azok ronthatnak is a remegésen. A szorongás, stressz, alacsony vércukorszint, fáradtság vagy túl sok koffein is okozhatja azonban a kellemetlen jelenséget. Aktív kézremegésről beszélünk, ha valamely tevékenység közben reszket a kezünk, passzívról pedig, ha a remegés nyugalmi állapotban is fennáll.
Javíthatunk rajta
Bár lehet, hogy zavaró, de az aktív kézremegés általában ártalmatlan. Legtöbbször az életmód- és étrendváltoztatás segíthet is rajta - például, ha kevesebb kávét és más koffeintartalmú italt fogyasztunk. A passzív remegés azonban komoly problémára is utalhat, agyi tumor és egyéb, szintén az idegrendszert érintő betegségek is okozhatják, mint a Parkinson-kór . Ha ilyet tapasztalunk, azonnal forduljunk orvoshoz.
Arthritisz
Az arthritisz egy súlyos reumatológiai betegség, melynek során ízületeink begyulladnak- Főképp olyan területeket érint, melyek korábban megsérültek, például eltörtek vagy kificamodtak. Ahogy öregszünk, annál nagyobb a betegség kialakulásának kockázata. Amikor pedig épp a betegség fellángolásának periódusában vagyunk, a fájdalom mellett a terület feldagadását, mozgékonyságának elvesztését is tapasztalhatjuk.
Így kezelhető
Orvosunk az alapján, hogy mennyire vagyunk aktívak, milyen erősségű a fájdalmunk, mennyit veszítettünk az adott ízület mozgási tartományából, illetve mindez hogyan érinti a hétköznapjainkat, személyre szabott terápiát állít fel. Ennek részei lehetnek a gyulladáscsökkentő gyógyszerek vagy olyan szteroidok, melyek akár hónapokra is képesek megszüntetni a fájdalmakat és a duzzanatot. Nem ritkán a páciens az érintett területre olyan sínszerű kötést is kap, mely megakadályozza abban, hogy túlhasználja az adott ízületét. Ezek hosszú távú viselése azonban izomvesztéssel járhat.
Bőröregedés
Minél több időt töltöttünk fényvédelem nélkül a napon életünk során, annál nagyobb a veszélye annak, hogy bőrünkön idővel májfoltok , öregségi foltok jelenjenek meg. Ráadásul, ahogy öregszünk, úgy válik egyre nehezebbé bőrünk nedvességtartalmának megőrzése, ami száraz, viszkető érzést és fokozott ráncosodást is eredményezhet. Ahogy fokozatosan veszítünk a bőrünk alatti finom szövetekből, nemcsak megereszkedik testünk külső védőrétege, de sokkal szembetűnőbbé válnak ereink is, melyek főképp a kézfejen lehetnek zavaróak.
Óvjuk bőrünket
Bármit is csináljunk éppen, kezünk szinte állandóan ki van téve a napsütésnek. Ezért soha ne feledkezzünk meg arról, hogy ott fokozott fényvédelemről kell gondoskodnunk, lehetőleg mindig legalább 30 faktoros készítménnyel. Ha tehetjük, viseljünk kesztyűt a kertészkedéshez és a takarításhoz, és válasszunk olyan termékeket akár a tisztításhoz, akár a tisztálkodáshoz, melyek nem tartalmaznak kemikáliákat, illetve természetesen hidratálják kezeinket. Emellett figyeljünk a külső és belső hidratálásra, azaz krémezzünk és fogyasszunk napi legalább 2 liter folyadékot (lehetőleg vizet). Étrendünk legyen változatos, vitaminokban és antioxidánsokban gazdag, és ne feledkezzünk meg a bőrünk és körmeink szempontjából nélkülözhetetlen omega-3 zsírsavak beviteléről sem.
Bőrrák
Ahogy már korábban említettünk, kézfejünk szinte folyamatosan ki van téve a nap káros sugarainak, megfelelő védelem nélkül pedig ez akár komoly problémák kialakulásához is vezethet. Legrosszabb esetben bőrrák is kialakulhat, főképp, ha a családban már volt rá példa, azaz genetikailag is hajlamosabbak vagyunk rá, vagy a kézfejünkön egy vagy több anyajegy található.
Diagnózis és kezelés
Egy bőrgyógyász nemcsak megvizsgálhatja kezünk rendellenesnek tűnő elváltozásait, de arra is megtaníthat, hogyan ismerjük fel a gyanús bőrhibákat. Ha az egyik foltról bebizonyosodik, hogy elrákosodott, akkor műtétre lesz szükség, hogy minden beteg sejtet eltávolítsanak az érintett területről. Előfordulhat, hogy emellett sugár- vagy kemoterápiára is szükség lesz, hogy minden el nem távolítható rákos sejtet elpusztítsanak, ezáltal megakadályozzák azok továbbterjedését más területekre.
Purpura
Ahogy öregszünk, úgy fordulhat elő mind nagyobb eséllyel, hogy ha beütjük valahová a kezünket, helyén szinte azonnal bevérzés, lilás folt, azaz purpura jelentkezik. A purpura kialakulására való hajlamot fokozhatja, ha bőrünk vékony, ráncos, valamint az évek során komoly napkárosodást szenvedett. Emellett ronthat még rajta, ha valamilyen vérhígító készítményt szedünk, vagy sok alkoholt fogyasztunk. A purpurára jellemző, hogy az ütést követően bevérzik, majd ez vörösből gyorsan lilára vált, aztán még sötétebb árnyalatot ölt, majd lassan elhalványul. Sokszor nem is fáj, ám tovább tart a gyógyulása, mint egy sima zúzódásnak, nem ritkán akár hetekig.
Ez segíthet
Elsősorban az segít, ha megpróbáljuk óvni kezünket és karjainkat akár speciális anyagból készült kesztyűkkel, de orvosunk is javasolhat olyan krémeket, melyek használatával bőrünk kevésbé lesz hajlamos a bekékülésre, vagy kicsit megerősödik, megvastagszik a használat következtében. Ha arra gyanakszunk, hogy a vérhígító miatt alakulnak ki rajtunk időről időre a jellegzetes lila foltok, akár egy apró ütés nyomán is, akkor beszéljünk kezelőorvosunkkal, aki változtathat a felírt gyógyszeren vagy annak adagolásán, ha indokoltnak tartja.
Dupuytren-kontraktúra
A Dupuytren-kontraktúra, avagy más néven tenyérzsugor a tenyér bőre és vékony zsírrétege alatt elhelyezkedő bőnye (kötőszövetes hártya) betegsége. Ez valójában a bőnye jóindulatú daganatos elváltozása, melynek nyomán előbb csak csomók és göbök alakulnak ki az érintett területen, majd ezek elkezdenek úgynevezett húrokba rendeződni, ami végül az ujjak behúzódását okozza. Előfordulhat, hogy az érintett nem tudja kinyújtani - jellemzően - a kis- vagy gyűrűsujját. A betegség genetikai eredetű. Sokkal gyakrabban fordul elő észak-európai népcsoportoknál, mint más területeken élők esetében.
A műtét segíthet
Sok embernek az enyhébb tenyérzsugor sem komoly problémát, sem fájdalmat nem okoz, ám az idő előrehaladtával rendszerint romlik az érintettek állapota. Az orvosok ilyenkor kivárást javasolnak, csak akkor avatkoznak be, ha a tünetek ezt indokolttá teszik. A tenyérzsugort leggyakrabban műtéti úton kezelik, ám ilyenkor is kiújulhat. A különböző műtéti eljárások eltérő eredményt hozhatnak, ezekről bővebben korábbi cikkünkben olvashat.
