Ismerjük azokat a szerelmi "bájkölniket", amelyek a gyártók állítása szerint delejes erővel vonzzák az ellenkező nem képviselőit feromontartalmuknál fogva. Elég, ha egy kicsit magunkra fújunk az anyagból, és máris körbezsonganak bennünket a nagyszerű nők és férfiak. A valóság persze elég távol áll ettől, ám a feromonok hatása vitathatatlan. De milyen hatást váltanak ki és miféle mechanizmusokon keresztül ezek a vegyi anyagok? Erre igyekezett választ találni egy japán kutatás.
Az állatokban a szaglásérzékelés kulcsszerepet játszik az ösztönös válaszok szabályozásában, illetve a versenytársakra, ragadozókra vagy potenciális társaikra adott reakciókban is. A Tokiói Egyetem kutatócsoportja Kazushige Touhara professzor vezetésével megvizsgálta, hogyan hatnak a hím feromonok a nőstény egerek szexuális viselkedésére. Touhara professzor szerint jól ismert, hogy egyes vegyi anyagok, különösen szagok már az első érintkezéskor is befolyásolhatják az állatok ösztönös viselkedését, így feltételezhetjük, hogy az agyban van egy neurális mechanizmus, amely összekapcsolja a fontos érzékszervi információkat a megfelelő viselkedési központokkal az agyban. Az egerek szexuális viselkedésének megismerése értékes betekintést adhat az emberi reproduktív viselkedésbe. A megállapításokat a Neuron című folyóiratban tették közzé.
A tokiói kutatócsapat az ESP1 jelű hím fermont vizsgálta, amelyről korábbi tanulmányok azt mutatták ki, hogy a nőstény egerekben a szexuális, a hím egerekben pedig az agresszív viselkedést vezérelte. Az ESP1 abban különbözik más feromonoktól, hogy olyan vegyi anyag, amely csak egyetlen receptornak felel meg, ez pedig megkönnyíti a kutatók számára a követését. Ehhez a tudósok vírussal fertőzték meg az ESP1 receptor neuronokat . Miután a vírus elterjedt, a tudósok fluoreszkáló fehérjével jelölték meg a fertőzött agysejteket, hogy láthassák az ESP1 által igénybe vett neurális áramkört. Más szóval a kutatók láthatták, hogy az ESP1 hogyan közvetíti a jeleket az agyban, ahogy az idegsejtek elektromos impulzusokat küldenek más idegsejtekbe a szinapszisokon keresztül.
Ezt a fluoreszcens víruskeresési eljárást alkalmazva Touhara és csapata megfigyelte, hogy az ESP1 által az amigdalában használt áramkör a férfiak és a nők között különbözött. Az amigdalában meghatároztak egy területet, amely kapcsolóként működött, és az ESP1 információit továbbította a hipotalamusz különböző részeire az egér nemétől függően. (Az amigdala az agy limbikus rendszerének része, amely az érzelmekkel, az érzelmi viselkedéssel és a motivációval foglalkozik.)
A kutatók feltérképezték, hogy az "ESP1 információ a perifériás receptív szervtől a motoros szabályozó középagyig terjed az amigdala -hipotalamusz tengelyen keresztül." A nőstényeknél a szexuális magatartás egy újonnan felfedezett úton jött létre a hipotalamusz és a középső agy közreműködésével. A hipotalamusz agyterület felelős a különböző testi funkciókat (köztük a testhőmérsékletet, az étvágyat, a szexet, a szomjat, az alvást és a hangulatot) szabályozó hormonok felszabadításáért. A tanulmány azt is kimutatta, hogy az ESP1 receptor neuronok aktiválása a hipotalamuszban növelte a nemi aktivitást a nőnemű egerekben még akkor is, ha az ESP1 ténylegesen nem volt jelen.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ezen kívül a kutatók megvizsgálták a receptor idegsejtek reakcióját ragadozó jelenlétére (kígyóbőrre) ugyanazon az agyterületen (pontosabban a dorzális ventromediális hipotalamuszban), amely a védekező viselkedéshez társult régió. A kígyóbőr az egereket riadóztató tényező, amely agresszívé teszi őket a védekezésben. A tudósok nem észleltek változást a szexuális viselkedésben, miután aktiválták a ragadozó jelenlétére reagáló neuronokat. "Ez a megállapítás arra mutat, hogy két különböző típusú neuron létezik, az ESP1 és a ragadozó receptor idegsejtje, és csak az első kontrollálja a szexuális magatartást a nőstény egereknél" - magyarázta Touhara professzor.
A cikk szerzői megjegyzik, hogy több kutatásra van szükség, hogy jobban megértsük a nőnemű szexuális viselkedést és a szabályozását. Pontosabban megismerhetővé válhat egy stratégia, amellyel a férfi feromonok szexuális reakciót váltanak ki a nőstényekből. Ez értékes betekintést nyújthat a szexuális diszfunkciók kialakulásának folyamatába is.
Ez is érdekelhet
Forrás: medicalnewstoday.com
