A Gladstone Institutes és a Kaliforniai Egyetem San Diegó-i részlegének (UCSF) közös kutatásáról a Jorunal of Neuroscience-ben számoltak be a tudósok. Az általuk kidolgozott módszer lényege, hogy gátlóidegsejt-progenitorokat (INP-k: egyfajta "agyi őssejtek", pontosabban korai fázisban lévő agysejtek, amelyek képesek átalakulni érett gátló idegsejtekké) ültettek át két kísérleti egértípusba. Az egyik típus csak apoE4 genetikai defektussal rendelkezett (ez az Alzheimer-kórral összefüggő genetikai módosulás), a másik típus apoE4 mellett még béta-amiloid akkumulációt is mutatott, ami szintén az Alzheimerhez vezethet. (Leginkább béta-amiloid fordul elő azokban az amiloid-plakkokban, amelyek a betegek agyában okoz problémát, és károsítja az idegsejteket.)
A transzplantált sejtek segítettek az agynak, hogy "újratöltődjön", vagyis olyan sejtek helyére léptek az INP-k, amelyek az apoE4 következtében nem működnek, elvesztek. E sejtek funkciója az agyi aktivitás szabályozása lenne, javítva a tanulási és emlékezési képességeket.
Az úttörő jellegű kísérletről Leslie Tong számolt be, aki egyetemi hallgató az UCSF-en és a Gladstone Institutes-ban is dolgozik. Idős állatokkal, amelyek "Alzheimer-modell" szerinti kórban szenvednek, még nem végeztek ilyen kísérleteket ugyanis. A kutatókat ezért is lepte meg, hogy az elöregedő egerek mennyire jól reagálnak a kísérleti módszerre, és hogyan hat mindez a tanulásukra és a viselkedésükre egyaránt. Az idős egereken végzett kísérletek az emberek szempontjából is fontosak lehetnek, hiszen az Alzheimer-kór az idősebb korosztályokat érinti.
Hasonlóan lelkes volt a tanulmány másik vezető szerzője, Yadong Huang, aki a Gladstone munkatársa és az UCSF egyetemi docense. Ő beszámolt arról, hogy a transzplantált sejtek funkcionálisan integrálódtak a hippokampusz "hálózati kapcsolatrendszerébe" és a tanulási, illetve a memóriadeficit "megmenthető" volt. (A hippokampusz az emberi memória és tanulás szempontjából az egyik legfontosabb agyi terület.)
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az agy normális működéséhez elengedhetetlen az ingerlő és gátló idegsejtek kiegyensúlyozott funkcionálása. Az apoE4 által kiváltott Alzheimer-kór esetén – ez egy olyan genetikai rizikótényező, amelyet a népesség egynegyede hordoz, és amely az alzheimeres esetek 60-75 százalékáért felelős, legalább részben – ez az egyensúly felborul. A gátló-szabályozó idegsejtek ugyanis hanyatlásnak indulnak, amelyek fontosak lennének az agyi egyensúly fenntartásához.
A memória szempontjából kulcsfontosságú memória megőrzését , illetve a tanulási képességek megtartását. Így volt ez az apoE4-es típusú egereknél, illetve az apoE4-gyel kombinált béta-amiloidos egereknél is. Ám az utóbbiaknál a béta-amiloid szintet nem érintette a beültetés, így az amiloid plakkok eltüntetésében alighanem ez a módszer nem hatékony.
Dr. Huang figyelmeztet: az emberekbe beültetett őssejt-terápiától még messze vagyunk. Ugyanakkor ez a tanulmány megmutatta, hogy lehetséges a gátló idegsejtek működését javítani a hippokampuszban, ami az Alzheimer-kórban szenvedők számára a jövőben akár reménykeltő is lehet.
Ez is érdekelhet
