Az Alzheimer-kór olyan típusú demencia , amelyre a rövid távú memória zavara jellemző. A hosszú távú emlékek megmaradnak, nem károsodnak. "Ez azt jelenti, hogy a beteg emlékszik a születési idejére és helyére, tudja, melyik országban él, hol dolgozott, hova járt iskolába. Általában még arra is emlékszik, hogy mikor ment nyugdíjba. Viszont a friss információkra, tehát arra, hogy aznap vagy előző nap, esetleg egy hete mi történt, már nem emlékszik" - mondja dr. Vida Zsuzsanna neurológus. Ugyancsak árulkodó jel lehet, hogy az idős ember gyakran visszakérdez.
Sokan ezeket a problémákat maguk is észlelik, orvoshoz is fordulnak, ám vannak olyan idősek, akiket nehezen lehet szakrendelésre irányítani. Mindenesetre aki családtagjánál memóriazavart tapasztal, annak célszerű ezt mindenképpen megtennie, ugyanis egyszerű tesztekkel el tudnak végezni egy szűrővizsgálatot, illetve szükség esetén további vizsgálatokra, speciális központba tudják küldeni a beteget.
Korral gyakoribb
A jeleket nem szabad elbagatellizálni, a betegség ugyanis nem ritka: az Alzheimer-kór gyakorisága 60-65 éves kor felett 1-6 százalékos, az ezt követő években pedig gyakorisága tovább nő. Bár a betegség egyes családokban halmozódik, sokkal gyakoribb a szórványos megjelenés, tehát a betegség örökölhető formája nagyon ritka.
Kiváltó okáról jelenleg csak feltételezések vannak, bebizonyítani még semmit nem sikerült. Felmerült például annak gondolata, hogy kialakulásában környezeti tényezők, toxikus anyagok is szerepet játszhatnak, de igazolni ezt sem tudták eddig. Abból, hogy a kiváltó ok nem ismert, az is következik, hogy a betegség megelőzésnek sincs garantált módja. Biztosan egyelőre csak egyetlen dolgot lehet tudni: hogy a betegség konkrét oka az idegsejtekben történő kóros fehérjefelszaporodás. Ezt PET-CT vizsgálattal ki lehet mutatni, de azonosítani lehet úgy is, ha gerinccsapolással az agy-gerincvelői folyadékból kimutatják a kóros fehérjét.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Kizárni mindent
A mindennapi orvosi gyakorlatban a diagnózist az egyéb demenciát okozó betegségek kizárásával állítják fel. Erre azért van szükség, mert az emlékezet több tényező hatására is romolhat. Állhat a hátterében stroke vagy agyi vérkeringési zavar, az agyi erek meszesedése. Okozhatnak memóriazavart egyes endokrin betegségek, így például a pajzsmirigy működési zavarai is. A pajzsmirigy alulműködése kiválthat rövid távú memóriazavart, emiatt mindig fontos a pajzsmirigyfunkciók ellenőrzése.
Lehet ilyen hatása a B12-vitamin hiányának is, de okozhat ilyesmit akár túlterheltség, stressz vagy hangulatzavar is - sorolja az Alzheimer-kór melletti lehetséges okokat a neurológus. A lényeg tehát, hogy a betegség diagnózisa akkor állítható fel, ha sikerül az egyéb lehetséges okokat kizárni. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az 50-55 éves korosztály gyakran túlterhelt, több állásban is dolgozik, akkor logikus, hogy esetükben a memóriapanaszok - például hogy nevek nem jutnak eszükbe, elfelejtenek dolgokat - nem feltétlenül utalnak Alzheimer-kórra vagy másféle induló demenciára. Ilyen esetekben tehát nehéz eldönteni, hogy miről van szó, túlterheltséggel járó problémáról, vagy komolyabb betegségről.
Sok még a kérdőjel
Egyelőre nem tudni, hogy az Alzheimer-kór gyakorisága tényleg megnőtt-e, vagy egyszerűen csak annyi történt, hogy gyakoribbá vált az életkor emelkedése miatt, magyarán azért, mert elődeinkkel ellentétben mi már megérjük azt a kort, amikor egyáltalán kialakulhat ilyen jellegű probléma. Ugyancsak történhet látszólagos gyakoriságnövekedés a pontosabb diagnózis miatt is. Akárhogy legyen is, biztos, hogy az Alzheimer-kór hamarosan a vezető egészségügyi problémák közé fog tartozni.
"Erre a társadalomnak föl kell készülnie, hiszen érintettjei amúgy egészségesek, így fokozódó állapotromlás mellett még évekig komplex ellátást, folyamatos felügyeletet igényelve élhetnek. Utóbbira azért van szükség, mert a betegek mozgásképessége pusztán a demencia miatt nem sérül, viszont ha elmennek otthonról, akkor hazafele könnyen eltévedhetnek, illetve eleve el sem találnak oda, ahova indultak. Az érintetteknek életük végén már teljes ellátásra van szükségük" - mondja a neurológus.
Hozzáteszi, hogy a rövidtávú memória károsodása amiatt is veszélyes lehet, mert a betegek elfelejthetik, hogy föltették az ételt főni vagy betettek valamit a sütőbe. Elfelejthetik elzárni a gázt, bevenni a gyógyszereket, lekapcsolni a villanyt, bezárni az ajtót. Ezek olyan figyelmetlenségből, rövid távú memóriazavarból eredő gondok, amelyeknek komolyabb következményei is lehetnek, akár vészhelyzetet is okozhatnak. A demens betegek ellátását az átlagos szociális intézmények, idősotthonok sem nagyon vállalják, hiszen nagyon nehéz, speciális feltételeket igénylő feladatról van szó.
Intenzíven kutatják
Olyan vizsgálatok jelenleg is folynak, amelyek azt kutatják, hogyan lehetne megállítani, esetleg visszafordítani a patológiai folyamatot, amelynek során az idegsejtekben lerakódik a kóros fehérje. A most elérhető gyógyszerek erre nem alkalmasak, azokkal csak a betegség lefolyását lehet lassítani. Emiatt kell figyelni arra, hogy az idősek ne szigetelődjenek el, az intő jelekre pedig környezetük is felhívja a figyelmet. Gyakran előfordul ugyanis, hogy egy idős, egyébként egészséges házaspár a napi rutinnal jól boldogul, de nem szembesül olyan új feladatokkal, amelyekből a probléma kiderülhetne. Ilyen esetekben a betegség felismerése nagyon sokat csúszhat, orvoshoz pedig csak akkor kerülnek, amikor már nagyon rossz állapotban vannak, és már a terápiától sem várható sok.
Ezzel szemben akinél az Alzheimer-kórt korán diagnosztizálják, kezelését pedig időben megkezdik, annál az állapotromlás lassítható, a leépülési folyamat visszafogható. Az állapotromlást az is segíthet megelőzni, ha az érintettek aktívak maradnak, szociális kapcsolataikat megtartják. "Az például gyakori hiba, hogy amikor a betegek észreveszik a gondokat, egyszerűen bezárkóznak, elkerülik az olyan helyzeteket, amelyekben feltűnő lehet a problémájuk. Mivel ez fokozza az állapotromlást, törekedni kell az elkerülésére" - emeli ki Vida Zsuzsanna. Hozzáteszi, hogy a társadalmi kapcsolatok fenntartása mellett a testmozgásnak is bizonyítottan jó hatása van, vélhetően azért, mert fokozza a vérkeringést is. Ugyancsak előnyös, ha valaki mediterrán diétát tart. Érdekes, de a vizsgálatok szerint a mérsékelt alkoholfogyasztásnak is kifejezetten jó hatása van, az Alzheimer-kór szempontjából az absztinencia nem jelent előnyt.
Ez is érdekelhet
A cikk a Nők Lapja Egészség Örökké Fiatal különszámában jelent meg!
