A fejfájás három típusa
"Mindenképpen kivizsgálásra van szükség abban az esetben, ha valakinek gyakran van fejfájása. A vizsgálatot követően meg lehet határozni, hogy mely típussal állunk szemben, és ennek megfelelően lehet kezelni. Megkülönböztethetünk migrént, tenziós típusú, valamint cluster fejfájást. A migrén rohamokban jelentkező, általában féloldali fejfájás. Sokszor kíséri émelygés, hányás, fény- és hangérzékenység. A migrénes fejfájás akár órákig is eltarthat. A tenziós típusú fejfájás általában pszichés feszültség következményeként alakul ki, és nem keverendő össze a magas vérnyomás okozta fejfájással" - hívta fel a figyelmet dr. Kapás István, az Oxygen Medical neurológusa. A cluster típus általában azonos napszakban kezdődik, állandó időtartamban egy-két órán át tartó fájdalmat okozva. "Minden esetben szükséges a kivizsgálás, hogy kizárhassuk a daganat és az aneurizma, azaz az érfejlődési rendellenesség meglétét. Ha mégis ez lenne a probléma forrása, úgy ebben a stádiumban még lehet segíteni" - mondta el a szakember. Hozzátette, ilyen esetekben az érsebész az érfalat megfelelő módon megerősíti, így a későbbiek során sem durran vagy szakad szét, amivel megelőzhető egy későbbi agyvérzés .
A pszichiátria határterülete
Alvászavar esetén elsőként fontos tisztázni, hogy van-e valamilyen organikus idegrendszeri eltérés, amely neurológiai okok miatt okoz alvászavart. Ahogy azt dr. Kapás István elmondta, ez csupán az esetek kisebb százalékára jellemző. Az ebben szenvedőknek van valamilyen társult betegségük, amely akadályozza őket az alvásban. Lehet ez fejfájás, alsó végtagi fájdalom, égő fájdalom, atípusos arcfájdalom, nyugtalan láb szindróma. Mindemellett az alvászavar a pszichiátriával határterület. Általában inkább arról van szó, hogy a beteg egy rossz szokás folytán altatóhoz, nyugtatóhoz szokott, amelynek később emelni kell az adagját. Előfordulhat az is, hogy szorongásos állapot alakul ki. Okozhatja például teljesítményszorongás, amelynek következtében a beteg nem tud aludni. Ilyenkor a páciens attól fél, hogy másnapra nem fogja tudni kipihenni magát, és ez a szorongás nem hagyja aludni. Ennek neve pszichofiziológiai alvászavar. Ennek során döntően pszichés okok állnak az előtérben. "Ha valakinek van egy szorongásos betegsége vagy depressziója, akkor meggyógyítjuk meg, de semmiképp sem altatót adunk neki" - emelte ki a neurológus.
Nyugtalan láb szindróma és arcidegzsába
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A nyugtalan láb szindróma is okozhat alvászavart. Ez mindig este, lefekvés után az ágyban jelentkezik. A beteg úgy érzi, hogy fel kell állnia, mozgatnia kell a lábát. Nagyon furcsa diszkomfortérzés, a zavaró nyugtalanság ráadásul csak akkor múlik el, ha a beteg valóban feláll, járkál egy kicsit, vagy megmozgatja a lábfejét. Rövid alvás után azonban az érzés megismétlődik - az éjszaka folyamán még legalább négy-öt alkalommal. Ha a problémát időben felismerik, akkor speciális gyógyszerrel jól kezelhető.
A trigeminusz neuralgia, avagy hétköznapi nevén arcidegzsába szintén jól kezelhető gyógyszeres úton. "A háromosztatú agyideg egyik ágában a beteg számára elviselhetetlen, tűrhetetlen fájdalom jelentkezik. Ez a rövid ideig tartó, villámütésszerű fájdalom szinte megsemmisítő érzés" - részletezte dr. Kapás István. Az úgynevezett idiopátiás eredetű arcidegzsába - amelynek hátterében a vizsgálatok nem tárnak fel okot - speciális gyógyszerrel jól kezelhető. Előfordulhat azonban, hogy a vizsgálatok olyan eltérést mutatnak ki, amely kiváltó oka lehet a fájdalomnak. Ha például egy érfejlődési rendellenesség vagy egy csontos csatorna szűkülete, vagy akár egy arcideggyulladásból visszamaradt eltérés tarja kompresszió alatt a háromosztatú ideg valamelyik ágát, akkor a problémát idegsebészeti úton kell megoldani.
A képalkotó vizsgálatok szerepe
Ez is érdekelhet
A neurológiai vizsgálat bő negyedórát vesz igénybe. Ezalatt az agyidegek, az izomzat és az érzőkör vizsgálata zajlik. Attól függően, hogy a vizsgáló orvos mit talál, további eszközös kivizsgálásra küldheti a pácienst. A legfontosabb képalkotó vizsgálatok a neurológiában a koponya CT, az MRI, a perifériás idegek idegizom-vizsgálata, az ENG, valamint az elektromos agyi hullámokat vizsgáló EEG.
