A kutatások széles körben folytak az új molekulák szintézisétől a klinikai vizsgálatokig - mondta el Vécsei László akadémikus a projekt eredményeit bemutató csütörtöki online konferencián. A projekt a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) és a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban (SZBK) zajlott. Az akadémikus hozzátette: az 1,46 milliárd forintos uniós támogatásból megvalósított projektben az SZTE három karáról 16, míg az SZBK-ból három csoport, több mint száz kutató vett részt. A jó minőségű tudományos közlemények mellett a projekt eredményeként két fontos szabadalom is született.
A négyéves programban a kinureninek szerepét vizsgálták az ideg-, immun,- és izomrendszer működésében. A kinureninek az emberi szervezetben is megtalálható vegyületek, amelyek az egyik esszenciális aminosav, a triptofán lebontása során keletkeznek, és fontos szerepet játszanak idegrendszeri kórképek - a többi közt a migrén, a Huntington-kór , a szklerózis multiplex vagy az Alzheimer-kór - kialakulásában.
A kutatók vizsgálták a kinureninek, köztük újonnan szintetizált vegyületek gyulladáscsökkentő, illetve neuroprotektív hatását sejttenyészetekben, állatkísérletekben, valamint a potenciális gyógyszermolekulák átjutását is a vér-agy gáton. Létrehozták továbbá különböző neurodegenerációs betegségek új, kísérletes állatmodelljeit, melyek a későbbiekben alkalmasak lehetnek gyógyszerjelölt-molekulák tesztelésére. A kutatások egyik célja olyan biomarkerek vizsgálata volt, amelyekkel még a tünetek jelentkezése előtt előre jelezhetők az egyes betegségek.
Ez is érdekelhet
Az online konferencián Vécsei László arról is beszélt, hogy kiemelt feladat volt a tudományos utánpótlás nevelése: több fiatal kutató szerzett PhD-fokozatot, illetve védi meg doktori értekezését a közeljövőben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
