Szerencsére elmúlt már az az idő, amikor kínos volt szóba hozni a hüvelygombát. Az érintettek egy része ahelyett, hogy orvoshoz fordult volna, inkább a homokba dugta a fejét, mert annyira szégyellte magát. Ma is akadnak azonban olyanok, akik továbbra is ezt az utat választják, és csak akkor kérnek szakembertől segítséget, amikor a tüneteik már annyira súlyossá válnak, hogy már az életminőségre is rányomják bélyegüket. Noha a nyílt kommunikáció, a felvilágosító kampányok és a szakemberek egészségtudatos viselkedésre biztató pozitív hozzáállása az utóbbi években megkönnyítette a hüvelygombával küzdők helyzetét, még mindig számos tévhit él a köztudatban erről az intim fertőzésről. Összegyűjtöttük ezeket.
1. tévhit: A hüvelygomba nemi betegség, amit a nők a partnerüktől kapnak el
A hüvelygomba az egyik leggyakoribb hüvelyi fertőzés, amivel becslések szerint a nők háromnegyede legalább egyszer megküzd élete során. Még mindig sokan szégyenkeznek, feszengenek miatta, amit minden bizonnyal az a tévhit is táplál, miszerint a hüvelygomba nemi úton terjed. Aki elkapja, az tehát nyilvánvalóan felelőtlen volt, nem védekezett, nem nézte meg, kivel "áll össze" - pedig ez az elképzelés téves. A hüvelygomba, amelyet leggyakrabban a hüvelyben egyébként is jelen lévő élesztőgombafaj, a Candida albicans elszaporodása okoz, az esetek többségében korántsem azért alakul ki, mert valaki védekezés nélkül érintkezett a partnerével.
Normál esetben, amíg a hüvelyflóra mikrobiológiai egyensúlya megfelelő, addig a Candida albicans nem okoz különösebb problémát, mivel a tejsavbaktériumok, más néven Lactobacillusok, avagy Döderlein-baktériumok gondoskodnak a hüvely savas pH-értékének fenntartásáról. Mégpedig úgy, hogy a szervezetben megtalálható cukrokból tejsavat képeznek, ami optimális esetben a hüvely pH-értékét 3,8 és 4,5 között tartja. Ám ha valamely okból a hüvelyflóra egyensúlya felborul, és kevesebb tejsavbaktérium termelődik, azok nem lesznek képesek "kordában tartani" a hüvelybe jutó kórokozók elszaporodását. Ekkor alakul ki a hüvelygomba, vagyis a vaginális candidiasis. A Candida felszaporodását okozhatja akár betegség, akár a túlzott mértékű stressz, vagy az arra érzékenyeknél az uszodák, illetve strandok medencéjének lúgos vize is. A gombás hüvelyfertőzést az egyes gyógyszerek, például antibiotikumok szedése is kiválhatja, valamint egyéb tényezők is, így például az intim tisztálkodószerek túlzásba vitt használata, vagy éppen az intim higiénia elhanyagolása.
2. tévhit: A hüvelygombát a túl gyakori együttlét okozza
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mivel a hüvelygomba hátterében alapvetően nem a szexuális együttlét áll, így ez a megállapítás ebben a formában nem igaz. Az viszont előfordulhat, hogy együttlét során - jellemzően az anális és orális tevékenységek közben - megnő a kockázata annak, hogy a szájban és a végbéltájékon, valamint a nemi szervek környékén megtelepedő, egyébként megbetegedést nem okozó kórokozók bejussanak a hüvelybe és felborítsák annak kényes mikrobiológiai egyensúlyát, ami hozzájárulhat a vaginális candidiasis kialakulásához. Tény, hogy a gyakoribb együttlét megnöveli ennek esélyét, de egyáltalán nem törvényszerű, hogy az aktív nemi életnek hüvelyi fertőzés lesz a következménye. A gondos - de nem túlzásba vitt - intim higiénia viszont segíthet megelőzni ezt a problémát.
3. tévhit: A férfiak nem kaphatják el a gombát, mert ez egy női betegség
A szakemberek azt tanácsolják, hogy amíg fennáll a hüvely gombás fertőzése és tart a kezelés, az érintettek tartózkodjanak a nemi élettől . Noha a hüvelygomba jellemzően női betegség, korántsem kizárólag a nőket érinti. Ugyan a Candida albicans okozta fertőzés a férfiaknál többnyire tünetmentes, de az ő kezelésük is indokolt lehet helyi hatású krémekkel vagy gombaellenes gyógyszerrel, attól függően, hogy az orvos adott esetben mit tart hatékonynak és szükségesnek. Az érintett férfiak kezelése legalább ugyanolyan fontos, ha ugyanis az egyik fél nem gyógyul meg, a gombás fertőzést újra átadhatja a másiknak: ezt nevezik ping-pong effektusnak.
4. tévhit: A hüvelygomba tüneteit nehéz felismerni, ezért sokáig észrevétlenül lappanghat
A hüvelygomba nem tartozik az észrevétlenül kifejlődő, panaszmentes egészségi problémák közé. Tünetei meglehetősen kellemetlenek, ezért könnyű felismerni őket. Az intim tájékon jelentkező égő, viszkető érzés, a duzzadt, kipirosodott szeméremajkak, a vizelés és szexuális együttlét közben érzett fájdalom, a természetellenesen fehér vagy sárga színű, túrós, esetleg darabos állagú hüvelyváladék egyértelműen jelzi a fertőzést. Mivel a tünetek jellemzően együttesen jelentkeznek, általában még az is sejti, hogy valami nincs rendben intim tájékán, aki korábban még nem szedett össze semmilyen hüvelyi fertőzést.
5. tévhit: A hüvelygomba házilag is kikezelhető
A különféle házi praktikák, mint a kamillás vagy teafaolajos ülőfürdő, illetve az ecetes öblítés teljesen hatástalanok a hüvelygomba ellen. Ráadásul ezekkel komoly egészségi károkat is okozhatunk magunknak. A kamilla allergiás bőrreakciót okozhat és irritálhatja a hüvely érzékeny nyálkahártyáját, csakúgy, mint az ecetes víz. A teafaolaj ugyan a benne található közel száz értékes vegyületnek köszönhetően fertőtlenítő, ezzel együtt gombaölő hatású, ám szakszerűtlenül, nem megfelelő arányban hígítva károsíthatja az érzékeny, irritált szöveteket, így még nagyobb pusztítást végezhet a hüvely baktériumflórájában.
Éppen ezért, ahogy arra a szakemberek is felhívják a figyelmet, az interneten terjedő, "népszerű" házi megoldásokkal senki ne kísérletezzen, amennyiben nem vágyik a meglévő, kellemetlen tünetei mellé újabbakra. Hüvelygomba gyanúja esetén érdemes inkább azonnal orvoshoz fordulni. A panaszok leggyakrabban helyi kezeléssel szüntethetők meg: speciálisan hüvelygomba ellen ható antimikotikus kúpokkal vagy kenőcsökkel. Az is előfordulhat, hogy az orvos szájon át szedhető gyógyszeres kezelést javasol, ebben az esetben az előírt ideig és az előírt mennyiségben kell szedni az orvos által felírt készítményt. A kúrát nem szabad félbehagyni, akkor sem, ha a tünetek átmenetileg javulnak vagy elmúlnak, mert a hüvelygomba kiújulhat.
