Az akut petefészek-gyulladás tünetei
Az elnevezés kissé csalóka, ugyanis a petefészek-gyulladás (adnexitis) érintheti mind a petefészket, mind a petevezetőt, azaz összefoglaló nevén a teljes méhfüggeléket. Az akut megbetegedésekért rendszerint olyan baktériumok tehetőek felelőssé, amelyek a hüvelyből indulva felszálló fertőzésként érik el a kismedencét. Ritkán ugyanakkor – felső légúti betegségek nyomán – a nyirokkeringésen keresztül is eljuthatnak a kórokozók a petefészekhez.
Heveny adnexitis esetén a gyulladás igen hirtelen alakul ki, tünetei pedig kifejezetten markánsak lehetnek. Az érintett petefészek oldalán nagyon erős, akár a szeméremtest vagy a derék felé is kisugárzó alhasi fájdalom és láz jelentkezhet, illetve a gyulladás átterjedésével gyakori vizelési inger is felléphet. Az állapot kihatással lehet a peteérésre, ezáltal menstruációs rendellenességeket idézhet elő.
Mikor van szükség műtétre?
Érdemes megemlíteni, hogy kisebb gyakorisággal ugyan, de kialakulhat krónikus petefészek-gyulladás is. Ez főként méhen belüli fogamzásgátló eszközök használata mellett jellemző, de a gyulladást ilyen esetekben is baktériumok váltják ki. Egyes szexuális úton terjedő betegségek ugyancsak állhatnak a háttérben, illetve igen ritkán daganat nyomán jön létre idült gyulladás. A lehetséges tünetek kevésbé erőteljesek, mint az akut forma esetén: elsősorban időnként jelentkező, nyomó vagy szúró jellegű fájdalom utalhat a bajra.
Krónikus petefészek-gyulladás miatt tályog képződhet a petefészek és a petevezető körül, ami műtéti kezelést tesz szükségessé. Megfelelő kezelés hiányában a gyulladás az egész szervezetre kiterjedő szepszisbe csaphat át, ez pedig egy potenciálisan életet veszélyeztető állapot. Emellett a petevezető tartós roncsolódása meddőséghez vezet, összességében tehát rendkívül fontos, hogy amennyiben felvetődik a betegség gyanúja, a lehető leghamarabb forduljunk orvoshoz a panaszokkal.
Ez is érdekelhet
Az akut gyulladás kezelése általában egy-két hétig tartó antibiotikumkúrával történik, míg a krónikus forma esetén hastükrözésre lehet szükség a tályogok felnyitása és kiürítése érdekében. A méhfüggelék eltávolítása csupán akkor válhat indokolttá, ha a gyulladás daganat meglétének következménye.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
