A hüvelygomba meglehetősen gyakori probléma a termékeny korú nők körében. A fertőzésre számos kellemetlen tünet hívja fel a figyelmet. A hüvelyfolyás sűrűvé, darabossá, sárgás vagy fehér színűvé, túrós állagúvá válik, míg a hüvelyben és a szeméremtájékon intenzív viszketés és égő érzés jelentkezhet. A problémát különösen kellemetlenné teszi, ha vakarózni is elkezdünk, mert azzal csak tovább rontjuk a helyzetet: a gyulladás ettől fokozódik, az égő érzés és viszketés pedig még idegtépőbbé válhat.
A panaszokat természetesen a hüvelygomba kezelésével meg lehet szüntetni. Bizonyos esetekben azonban csak átmeneti a megkönnyebbülés, mert a fertőzés újra és újra visszatér. Ha évente négyszer vagy még többször küzdünk hüvelygombával, akkor már krónikusan visszatérő problémáról beszélhetünk. Az alábbiakban sorra vesszük, milyen életmódbeli hibákkal és egyéb tényezőkkel magyarázható mindez.
Amikor meggyengül a hüvelyflóra védelmező ereje
Először is fontos leszögezni, hogy a Candida gombák normál körülmények között, természetes módon is megtalálhatóak a hüvelyben, akárcsak egyes baktériumok. Mindez egészen addig nem okoz problémát, amíg a hüvelyflóra egyensúlyáért felelős Lactobacillusok, vagyis tejsavbaktériumok megfelelő számban jelen vannak, ez ugyanis védelmet nyújt a kórokozók túlszaporodása ellen.
A vissza-visszatérő fertőzések leggyakoribb oka a Lactobacillusok által fenntartott ideális, enyhén savas hüvelyi környezet megváltozása és a tejsavbaktériumok számának csökkenése, mert ilyen körülmények között a gomba gyors szaporodásnak indulhat. A hüvelyflóra megváltozásának hátterében állhat bizonyos gyógyszerek ( antibiotikumok , kortikoszteroidok, hormontartalmú fogamzásgátlók) szedése, hüvelygyűrű alkalmazása, sőt akár a változókor is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A ruha teszi? Vagy inkább a higiénia?
A műszálas, nehezen szellőző, izzadást okozó fehérneműk és harisnyák viselése rövid időn belül nyirkosságot és meleget alakít ki odalent. Ezzel az a baj, hogy az ilyen körülmények kedveznek a gombák szaporodásának. A hüvely egészsége érdekében tehát fontos arra is odafigyelnünk, hogy milyen ruhadarabokat hordunk.
Ugyanilyen sokat számít az is, hogy helyes higiénés szokásokat alakítsunk ki. Az intim területek elhanyagolása mellett a túlzott mosakodással is sokat árthatunk. Kerüljük a túl agresszív, potenciálisan irritáló tisztálkodószereket, valamint ne használjunk illatanyagot tartalmazó intim betéteket sem. A nemi szervek tisztításához nem ajánlott mosdókesztyű vagy szivacs alkalmazása, valamint a hüvelyöblítéstől (irrigálástól) is jobb tartózkodni.
Új partner, újabb hüvelygomba
A fokozott szexuális aktivitás is megnövelheti a kockázatát annak, hogy a hüvelygomba gyakrabban kiújuljon, főként ha óvszer nélkül történik a szeretkezés. A spermicid (spermaölő) krémek felboríthatják a hüvelyflóra egyensúlyát, de az is, ha az új szexpartner tűnik fel a színen. Gyakori partnercsere esetén még inkább fokozódhat a rizikó a gombás fertőzésre (is).
Helytelen életmód és betegség is állhat a háttérben
A hüvelyflóra károsítása, illetve az immunrendszerünk meggyengítése révén számos olyan életmódbeli hibát elkövethetünk, amellyel lehetőséget adunk a hüvelygombának arra, hogy újra és újra megkeserítse az életünket. Ilyen például a dohányzás, a gyakori alkoholfogyasztás, a magas szénhidráttartalmú étrend vagy a tartósan fennálló stressz. De problémát okozhat a cukorbetegség, a vérszegénység és az immunhiány is.
Gyakran visszatérő hüvelygomba esetén tehát mindenképpen szükséges, hogy valamilyen szinten változtassunk az életmódunkon, de legalábbis száműzzük életünkből a fertőzés kiújulására hajlamosító tényezőket. A fent említett rossz szokásokról mondjunk le, mérsékeljük a szénhidrátot és élesztőt tartalmazó élelmiszerek fogyasztását, az esetlegesen fennálló betegségeket pedig feltétlenül kezeltessük.
Az is lehet, hogy nem megfelelő a kezelés
Elképzelhető az is, hogy egy ritkább Candida-fajjal állunk szemben, amellyel szemben nem elég hatásosak a szokványos kezelések. Ilyenkor mindenképpen ajánlott szakemberhez fordulni, aki laboratóriumi tenyésztés segítségével megállapíthatja a szóban forgó gomba fajtáját és előírhatja a megfelelő terápiát. Javasolt a szexpartnert is kezelni, hogy elkerülhető legyen a fertőzés oda-vissza történő adogatása.
