A témát érintő eddigi legátfogóbb kutatás készült el a terhesség alatti dohányzás epigenetikus (azaz a DNS szekvenciáit meg nem változtató, de a gének kifejeződését befolyásoló) hatásairól. Az epigenetikus változások a magzatban lépnek fel, és születési rendellenességekhez, illetve más egészségi problémákhoz vezethetnek az életük későbbi szakaszában.
Christina Markunas, a National Institute of Environmental Health Sciences kutatója és kollégái úgy találták, hogy a terhességük alatt dohányzó nők újszülöttjeinek DNS -e bizonyos elváltozásokat mutat a nem dohányzó nők gyermekeivel összehasonlítva. A kutatásról szóló tanulmány az Environmental Health Perspectives című szaklapban jelent meg.
A méhben cigarettafüstnek kitett gyermek esetében nagyobb a születési rendellenességek bekövetkezésének kockázata. E gyerekek fogékonyabbak bizonyos egészségi problémákra, mint a nem dohányzó terhes nők gyermekei.
Mindez a felnőttkorra is kihat. Korábbi tanulmányok azt sugallták, hogy a dohányban lévő toxinok (mérgek) a DNS megváltozását idézhetik elő a fejlődő magzatban. A cigarettafüstben több mint hétezer vegyi anyag található, ezek közül több száz is ártalmas, 89 pedig karcinogén, azaz rákkeltő - írja a Medical Xpress .
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egy 2011-es tanulmány szerint a cigarettafüst megváltoztatja a DNS-metilációt , azt a mozzanatot, amikor egy metilgyök csatlakozik a DNS-hez. (A metilgyök egy szénatomból és három hidrogénatomból áll, képlete: -CH3.) A DNS-metilációban történő változások módosítják, hogy egy gén miként működik, és bizonyos betegségek - például a rák - bekövetkezésének kockázatát emelik.
Markunas és kutatócsoportja most anyák és gyermekek nagy létszámú csoportját tanulmányozta. Összesen 889 újszülött vérmintáit elemezték. Közülük 287-nek az édesanyjáról tudták, hogy dohányzott a terhesség első trimeszterében (azaz a fogantatástól a 13. hétig). Markunasék az anyai dohányzás és a DNS-metiláció megváltozása között 110 génrégióban találtak összefüggést.
A gének egy része a méhen belüli fejlődésre hat, de például olyan tényezőkre is kihatnak, mint a nikotinfüggőség vagy a dohányzással való leállás képtelensége. A drogfüggővé - felnőttkorukban.
Legjobban: