Mindenki megrémül, amikor csomót tapint ki a mellében, pedig ez nem minden esetben jelent rosszindulatú elváltozást. Az emlőciszták a premenopauza leggyakoribb jóindulatú emlőelváltozásai: minden harmadik-negyedik nő emlőjében kimutathatók ezek az egészen aprócska göbök. Kialakulásukért valószínűleg a menstruációs ciklus kapcsán létrejövő hormonális változások tehetők felelőssé. A ciszták 55 éves kor felett, a változókor lezajlása után általában visszahúzódnak – ismertette dr. Gergely Mária radiológus, az Ultrahangközpont emlő- és pajzsmirigyultrahang-specialistája.
Így ismerheted fel a cisztákat
Az emlő önvizsgálata során előfordulhat, hogy egy vagy több rugalmas, fájdalommentes csomóra bukkanunk az egyik vagy akár mindkét emlőben. A ciszták folyadékot tartalmazó, gömbölyű vagy ovális képletek, amelyeknek mérete néhány a milliméternyitől akár a több centiméteres nagyságig is terjedhet. A bennük lévő folyadék híg, vízszerű vagy egészen sűrű (krémszerű), színe pedig átlátszó, sárgásbarnás vagy véres is lehet.
Az egyenletes, vékonyfalú, folyadékkal kitöltött ciszták mellett megkülönböztetünk úgynevezett komplex cisztákat is. Ezeknek egyenetlen a fala, belsejükben sövények (septumok) vagy fali növedékek találhatók, a bennük lévő folyadék pedig sűrűbb, zavaros is lehet. Mivel a röntgenvizsgálat alapján nem tudják teljes bizonyossággal eldönteni, hogy valóban cisztáról van-e szó, ezért az elváltozás azonosítása, szerkezetének pontos vizsgálata ultrahanggal történik. Ilyenkor előfordulhat, hogy a páciens emlőjében jóval több, nem tapintható és panaszt sem okozó cisztát is felfedeznek, ennek azonban nincs jelentősége.
Akár jó-, akár rosszindulatú melldaganatról van szó, a korai diagnosztizálásában kiemelt szerepet játszik az önvizsgálat. A nők többsége ugyanis akkor fordul orvoshoz, ha felfedez az emlőkön valamilyen elváltozást. Mutatjuk, mi az önvizsgálat pontos menete.
Mi a teendő a cisztás göbökkel?
„Az emlőciszták kezelése csak indokolt esetben szükséges. Az apró, sima falú, folyadékkal telt cisztákkal alapvetően nincs teendőnk” – magyarázta a főorvosnő. Ha a ciszták nagyobb méretűek, szabálytalanok, vagy a bennük lévő folyadék sűrű, akkor rendszeres ultrahang-ellenőrzést igényelnek.
A két centiméternél nagyobb, fájdalmat okozó, illetve növedéket tartalmazó ciszták esetében pedig – ultrahangvezérlés alatt – egy vékony tűvel leszívják a ciszta tartalmát, a folyadékkal teli fecskendőt pedig további diagnosztikai vizsgálat céljából patológiai laborba küldik. A beavatkozás gyors és fájdalommentes, ráadásul sok esetben jelentős megkönnyebbülést is hoz a páciensnek. Sajnos azonban számítani lehet a ciszták újratelítődésére, időnkénti begyulladására is. Szükség esetén ismételt leszívást, tüneti kezelésként pedig enyhe gyulladáscsökkentők szedését javasolják a szakemberek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Fontos azonban hangsúlyozni az emlők otthoni rendszeres (havonkénti) tapintásos önvizsgálatát. Ha csomót tapintunk az emlőben, tapintás alapján nem tudjuk megállapítani, hogy ciszta, illetve egy jóindulatú vagy rosszindulatú betegség van a háttérben. Ilyen esetben orvoshoz kell fordulni, hiszen csak megfelelő képalkotó vizsgálattal diagnosztizálható egyértelműen, hogy a felfedezett elváltozást mi okozza. A jóindulatú elváltozásokat elég időnként kontrollálni, de ha rosszindulatú elváltozás gyanúja áll fenn, azonnal további vizsgálatok szükségesek” – hívta fel a figyelmet dr. Gergely Mária.
Legjobban: