...mintha orvosaink nem sietnének a segítségünkre, és hajlamosak lennének betegeiknél inkább belenyugodni az "elkerülhetetlenbe". Ezért azután sokan inkább maguk próbálnak tájékozódni, jobb-rosszabb szakemberekkel és varázsszerekkel kísérleteznek, az eredmények azonban többnyire csalódást keltőek.
Késleltethető-e az öregedés? Miért öregszünk - és főképp meddig?
Gerontológia-történet
Az öregedés ellen minden kultúra küzdeni próbált. Az ősi kínai orvoslásnak, a tibeti gyógyászatnak vagy az ajurvédának éppen úgy kialakultak a titkos receptjei, mint az alkímiának. E módszerek közül sokról kiderült már, hogy valódi hatással rendelkeznek, így lett például gyógyszer a kínai gyógyászat által használt gingkóból.
A korszerű orvoslás azonban szélhámosságnak tartotta a rejuvenációs, megifjítási törekvéseket, főképp amióta a tisztességben megőszült, méltán világhírű francia orvos, Charles Edouard Brown-Sequard nevetségessé tette magát. A magát kutya és tengerimalac herekivonatokkal injekciózó tudós 1889-ben kürtölte világgá saját megfiatalításának kezdeti eredményeit. A kedvező eredményeket azonban nem sikerült megismételni, és a csúfos kudarc hosszú időre immunizálta a nemzetközi orvostársadalmat minden hasonló célú próbálkozással szemben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A nők menopauza utáni hormonpótlásával kapcsolatos újabb vizsgálati eredmények ismét figyelmeztettek e beavatkozások lehetséges veszélyeire: a nők milliói által szedett pirulákról nemrégiben kiderült, nem csak az emlőrák kockázatát fokozzák, hanem a szívinfarktus gyakoriságát is. A közhangulat ismét a hormonok ellen fordult, de e hangulatváltozás csak ideiglenes lesz: a hormonpótló kezelés ugyanis javítja a közérzetet, segít fenntartani a fiatalosabb külsőt, és csökkenti a korral járó feledékenységet. Megjósolható, hogy a korral egyre kisebb mértékben képződő nemi hormonok pótlása nem fog kimenni a divatból, inkább körültekintőbben fogjuk alkalmazni ezeket a jövőben: a közlekedési balesetek lehetőségétől sem a közlekedést szűntetjük be, inkább a biztonsági szabályokat fejlesztjük.
Miért öregszünk?
Miért öregszünk, és voltaképpen miért is halunk meg? Ezekre a kérdésekre a gerontológiának, az öregedés tudományának kellene válaszolni, de végleges eredmény helyett csak elméletekkel rendelkezünk. Íme néhány közülük:
"Öregszünk, mert elhasználódunk"
Szinte minden elhasználódik - még mi is. Elhasználódásunk egyik tudományos magyarázata Selye stressz elmélete: a fenyegető ártalomra alkalmazkodási reakcióval válaszolunk, ezek azonban mindannyiszor felemésztenek valamennyit alapvető tartalékainkból, amelyek előbb utóbb kimerülnek, és ez a belső egyensúly eltolódásához vezet. Az eredetileg csak vészreakcióként jelentkező változások állandósulnak, és végül szervi károsodásokat idéznek elő.
"Az öregedés oka a génekben van"
Az ember sejtjei nem szaporodnak vég nélkül, körülbelül ötven osztódás után leépülnek, és elpusztulnak: ez a "Hayflick féle határ". A kromoszómák végein lévő, azokhoz hasonlóan szintén DNS-ből álló úgynevezett telomér sapkák osztódásról osztódásra való fogyatkozása lenne a beépített óra: ugyanis a sapka körülbelül az ötvenedik osztódás után fogy el. Egy telomeráz nevű enzim megújítja a sapkákat, a daganatsejtek valószínűleg azért képesek korlátlan osztódásra, mert képesek szintetizálni.
A génekben "megírt" öregedési sebesség elmélete mellett szól az is, hogy vannak olyan gének, amelyek jelenléte felgyorsítja az öregedési folyamatokat, és megrövidíti az életet: a progéria nevű ritka betegségbe szenvedő gyermekekben egy 10 éves gyerek szervezete egy hetven éveséhez hasonlít. Más gének ellenkezőleg, lassítják az öregedés szokásos folyamatait, például egyes emberek genetikai okból sokkal több HDL-koleszterint termelnek, mint a többiek, és így védettek az erek elmeszesedésével szemben.
"Az öregedés a szervezet anyagainak oxidálódása"
Szervezetünk az oxigénnel meglehetősen ellentmondásos viszonyban áll: egyszerre életfontosságú- és életveszélyes is a számunkra.
Az élő sejtek működéséhez szükséges energiát a mitokondriumok képezik, az energiatermeléshez felhasznált oxigén néhány százalékából melléktermékként erősen reaktív "szabad gyökök" keletkeznek, amelyek károsítják elsősorban magukat a mitochondriumokat, és ezzel az energiatermelést magát. A szív és az agy különösen érzékeny mitokondriumaik romlására: a Parkinson és az Alzheimer kór jelenlegi tudásunk szerint mitokondriális eredetű betegségek. E károsodások megelőzésére szolgálnak az "antioxidánsok", többek között a C, E, vagy az A vitamin. Minél nagyobb az energiaforgalom, annál nagyobb mennyiségű gyök keletkezik: ez az oka a bőséges táplálkozás öregítő hatásának.
"Az öregedés a gyulladási folyamatok progresszív terjedése"
Jelenleg az idült gyulladások látszanak az öregedéssel együtt járó fizikai és szellemi lépülés legfőbb okának. Az érelmeszesedést mára egyértelműen gyulladásos betegségként tartják számon ugyanúgy, ahogyan az Alzheimer kórt, a korral jelentkező ízületi betegségeket, sőt, az emlőrákot, vagy akár a depressziót (!). A gyulladás elmélet nem áll szemben a szabadgyök elmélettel, sőt kiegészítik egymást: a szabad gyökök által károsított molekulákat az immunrendszer idegenként támadja meg, és így a szervezet egyre több helyén alakulnak ki krónikus gyulladások, amelyek a szabad gyök képződés további fokozásához, és ezzel a gyulladások további terjedéséhez vezetnek.
"Az öregedés a különböző hormonhatások egyensúlyának felborulása"
Az endokrin-hormonális rendszer változásainak döntő befolyása van az öregedési folyamatokra. A korral a hormonok mennyisége általában csökken - a legközismertebbek a nemi hormonok csökkenő mennyisége következtében előálló jelek -, néhány "öregítő" hatású hormoné pedig (kortizol, adrenalin, az inzulin) többnyire nő. A korral járó testi és a lelki változások hormonális hatások következtében jönnek létre, mint például, a szexuális képesség csökkenése, a kopaszodás, a bőr ráncosodása, a has elhájasodása, vagy akár a térbeli memória csökkenése. A kieső hormonok pótlására ezek az eltéréseket részben vagy teljesen visszafordíthatóak - legalábbis egy időre.
Következő cikkünkben az öregedés késleltetéséről és az anti-aging medicináról lesz szó.
A szerző várja kérdéseiket e-mailben: oeisler@enternet.hu
