Nem mindegy, hogy hová és mennyire felkészülten utazik a család. Várandósság idején nem tanácsos hosszú, kimerítő útra kelni. A távoli, egzotikus tájak felkeresését halasszák későbbre.
Ha vidéken él a nagymama vagy egy kedves rokon, őket érdemes felkeresni. A kismamák a pici gyermekekkel lehetőleg maradjanak hazai tájakon és családi körben. Ne borítsák fel a kialakult életritmusukat, megszokott időben egyenek, igyanak, pihenjenek. S ha a babát már megfürdették és lefektették, az anyuka és az apuka a verandán ülve elgyönyörködhetnek a csillagokban.
De legjobb szervezés és készülődés ellenére is előfordulhat, hogy valami nem várt esemény történik, olyan, amely megzavarhatja a nyaralásukat. Először is: ne aggódjunk állandóan, ezzel megmételyezhetjük a szép napokat. Gondolkodjunk előre, legyen a csomagunkban minden, ami hozzájárul a kényelemhez. Kevés ruhát vigyünk, de azok jól variálhatók legyenek. A legnagyobb hőségben is számítsunk arra: az idő bármikor elromolhat, ezért a bőröndünkben legyen ruha a hűvös napokra is. Gyógyszer nélkül felelőtlenség útnak indulni, még akkor is, ha van a közelben orvos. A babaápolási szereket és a saját kencéinket se felejtsük itthon, vigyünk a kicsinek játékot, "tentebabát", amihez ragaszkodik, amivel elalszik, és magunknak pedig könyvet, keresztrejtvényt, kártyát, társasjátékot. Ne feledjük: ez a nyaralás a pihenésről, a kikapcsolódásról szól. A nagy melegben gyakrabban leszünk szomjasak. Igyunk minél több folyadékot, de kerüljük a cukortartalmú italokat, mert ártanak, és ráadásul nem is csökkentik a szomjúságérzetet. Aki sokáig van a napon, tartózkodjék a jéghideg italok fogyasztásától, mert ettől csak kiveri víz, megfájdulhat a torok, és hasmenést idézhet elő.
A szomjúságot legjobban a tiszta víz csillapítja, méghozzá akkor, ha nem egyszerre hajtjuk fel, hanem kortyolgatjuk, s jót tesz, ha előzőleg átöbljük a szánkat. Kicsi babáknak napközben többször adjunk folyadékot, hogy ne kínozza őket a szomjúság. Vízigényünket fokozzák bizonyos élelmiszerek, például a fehérjék megemésztéséhez a szervezetnek kétszer annyi folyadékra van szüksége, mint a növényi tápanyagok lebontásához. Hazai, családi nyaralás során csak mosolyoghatunk az életmentő mesterek túlélési fogásain: a déltengeri halászok nyílt vízen a tengeri halakat préselték ivóvíz nyerésére. Japánból származik a szomjúságérzet enyhítésének az a módszere, hogy az ember többször a nyelve hegyébe harap.
Néhány rovar - például a méh és a darázs - önvédelemből csíp. A szúnyog és a bögöly viszont egyebek között vérrel táplálkozik, és ezt más élőlények testéből szívja ki. Ezek a rovarok e célnak megfelelő szájszervvel rendelkeznek, így ebben az esetben rovarharapásról beszélhetünk.
Léteznek rovarokat elriasztó szagok, a paradicsompalánta és a citromfű ilyen szagot áraszt. Este ajánlatos a citromfű kivonatot tartalmazó olajat mécsesbe önteni, akkor az erkélyen, a verandán nyugtunk lesz, és még hangulatos fényforrást is kapunk.
A réten és a folyók partján legszívesebben az enyhe szellőben csípnek a böglyök. Védjük magunk és kicsi gyermekeink karját, lábát, felsőtestét természetes alapanyagú ruhadarabokkal. A napozókrémek és napolajak virág- és gyümölcsaromája, valamint az édes illatok (pl. limonádé) vonzzák a rovarokat, különösen a nagyon fájdalmas csípésű böglyöket. Egyes rovarok ráadásul a csípés után még fullánkjukat is a sebben hagyják. Ezt óvatosan távolítsuk el - csipesz segítségével.
A házi szerek csillapítják a viszketést, és megakadályozzák, hogy a csípés feldagadjon. A rovarcsípést vagy harapást félbevágott hagymával vagy annak levével óvatosan dörzsöljük be. A fájdalmat így enyhíthetjük, és megakadályozzuk a duzzanatot.
Ha réten vagy mezőn történt a csípés, akkor a helyét azonnal dörzsöljük be valamilyen réti növény virágával. A gyümölcsecet hűsíti és megakadályozza a viszketést, de előtte tiszta körmünket nyomjuk kereszt alakban a duzzanatra.
A rovarméreg nagy mennyiségben szívbénulást okozhat. Némely embernél a rovarméreg allergiás reakciót válthat ki. Ebben az esetben egyetlen, látszólag ártalmatlan szúrás is veszélyes lehet. Főleg gyermek, de felnőtt esetében is, ha szemet, nyelvet, ritkábban garatot vagy légcsövet ért a csípés, azonnal hívjunk orvost, mert a fulladásveszély is fennállhat.
Piócával ma már nagyon ritkán találkozunk, de ha ez mégis megtörténik, nedves cigarettadohányt kell rátenni, mert az elveszi az étvágyukat. Hintsünk rá sót, akkor a bőrről leesnek!
Ha a kicsi gyermek a csípések helyét varasra kaparja, akkor éjszakára a varas bőrt kenjük be étolajjal, fedjük le, s másnap óvatosan mossuk le. Nyári torokgyulladás esetén a gyermek torkát éjszakára melegvízbe mártott anyagszalvétával kössük át, és borítsuk be törölközővel.
Kismamák a borogatás mellett - napközben többször is - öblögessék a torkukat is. Egy liter vízbe tegyünk egy kanál sót, ez biztosan segít. III. évf. / VII. szám