Akaratlan bélmozgások
Mivel ugyanazokat az izmokat használjuk székletürítéskor, mint amiket szülésnél, előfordul, hogy akaratlanul is kicsusszan valami a fenekünkből - ebben azonban semmi szégyellnivaló nincs. "A bélmozgás gyakori a vajúdás alatt, ami azt jelenti, a megfelelő izmokat használják ahhoz, hogy világra jöjjön a baba" - szögezi le Dr. Nita Landry szülész-nőgyógyász, aki hozzáteszi: epidurális érzéstelenítés esetén még nagyobb az akaratlan bélmozgás esélye, ilyenkor ugyanis a leendő édesanya nem érzi a teste alsó felét, így irányítani sem tudja. "Számos olyan kutatásról tudok, amelyek során kiderült, a szülés közbeni székletürítés hozzájárulhat a kicsi egészséges bélflórájának kialakulásához" - mutat rá a szakember.
Hányinger, hányás
Mint kiderült, nem csupán a reggeli rosszullétek során tapasztalhatunk hányingert, hányást, a zavaró tünet a vajúdással is együtt járhat. Különösen az aktív szakaszban jellemző, amikor felszólítják a leendő anyukát, hogy nyomjon. "Amikor a nők epidurális érzéstelenítést kapnak, a vérnyomásuk hirtelen megemelkedik, ami hányáshoz vezethet" - magyarázza Dr. Sherry Ross, a Saint John's Health Center nőgyógyásza, nőiegészség-szakértője.
Dr. Ross arról is beszélt: sok nő eszik a vajúdás alatt, ami sürgősségi császármetszés esetén igencsak problémás lehet. Ilyenkor ugyanis nagy az esély, hogy műtét közben akaratlanul is étel kerül a légutakba (aspiráció).
Elhúzódó vajúdás
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Gyakran előfordul, hogy a vajúdás szakaszai nem olyan tempóban követik egymást, ahogy kellene, és például a látens szakasz a kelleténél jobban elhúzódik. "Elsőgyerekes anyánál akkor áll fent ez az állapot, ha a vajúdás több mint 20 órán keresztül tart, többgyerekes esetében pedig ha meghaladja a 14 órát. Kimerítő és frusztráló helyzet, de ritkán lépnek fel komplikációk, és elvileg nem szükséges császármetszés sem" - mondja Dr. Landry, aki hozzátette: "Amennyiben a méhszáj 6 centiméternyire tágult, az aktív szakaszba léptünk. Itt azonban már problémás, ha a tágulás nem folytatódik a kellő ütemben, és előfordul, hogy a komplikációk elkerülése érdekében az orvos a császármetszés mellett dönt" - így a szülész-nőgyógyász.
Gyors szülés
Az is előfordulhat, hogy túl gyorsan zajlik le a szülés. Ez az úgynevezett rapid szülés, amikor a baba kevesebb mint három órával az első fájások után jön világra. "A legtöbb elsőgyerekes édesanya rapid szülést szeretne, pedig a jelenség kockázatokkal is járhat. Megvan a veszély, hogy a kórház nem tud ilyen rövid idő alatt felkészülni az eseményekre (fájdalomcsillapítók, steril környezet, orvos jelenlétének biztosítása), és az édesanyára is túl hirtelen zúdul rá az idegen élethelyzet" - emeli ki Dr. Landry.
Gátrepedés
Szülés alatt sajnos előfordulhat gátrepedés is. Lényege, hogy a hüvely és a végbél közti bőrrel fedett gát megsérül, ez lehet felületes és komoly is. "Megközelítőleg a nők 90 százaléka tapasztal valamilyen fokú gátrepedést a szülés alatt. Az első- és másodfokú gátrepedés csak néhány hetes diszkomfortérzéssel jár, de a harmad- és negyedfokú esetében (amikor már a végbélzáróizmot vagy a végbél nyálkahártyáját is eléri a repedés - a szerk.) műtét is szükségessé válhat a probléma orvoslásához" - figyelmeztet Dr. Landry.
"Bizonyos esetekben az orvos gátmetszést végez, ez egy sebészi eljárás, amivel meg lehet növelni a hüvely méretét. Indokolt lehet elvégezni a gátrepedés megakadályozása érdekében, vállelakadás esetén, ha az édesanya vagy a baba veszélyben van, vagy ha az anyuka például csak fogó vagy vákuum segítségével tud szülni" - így a szakember.
Visszamaradt méhlepény
Sokan azt hiszik, azzal, hogy a pici világra jön, véget is ér a folyamat, pedig ez koránt sincs így. "Meglepő, de normális dolog, hogy az összehúzódások a szülés után is folytatódnak, hiszen a méhlepénynek még távoznia kell a testből, illetve szerepet játszanak a vérzés csillapításában is" - jelenti ki Dr. Landry. "A placenta távozása a szülést követő 30 percen belül magától megtörténik. Ilyenkor leválik a méhfalról, az összehúzódások segítségével pedig az anya kinyomja. Ha ez a folyamat nem megy végbe automatikusan, visszamaradt placentáról beszélünk" - mutat rá a szülész-nőgyógyász.
A jelenség hátterében több dolog is állhat. Okozhatják a túl gyenge összehúzódások, vagy az, hogy a méhszáj összezáródik, mielőtt a placenta távozna. Szintén lehetséges, hogy a méhlepény túl szorosan tapad a méh falához, ami akadályozza a folyamatot. Különféle gyógyszerek segíthetnek a méh ellazításában, sőt, az orvos javasolhatja, hogy az anyuka kezdje meg a szoptatást, ez ugyanis segíthet a méh összehúzódásában, következésképp a placenta kilökődésében. A visszamaradt méhlepényre olyan tünetek figyelmeztethetnek, mint a láz, a kellemetlen illatú folyás , az erős vérzés és/vagy az állandó fájdalom. Ha a visszamaradt placenta nem távozik, az veszélyeztetheti a kismama életét, így végső esetben műtéti úton távolítják el.
Forrás: parents.com
