Magyarországon is terjed az otthoni szülés, de megfelelő szabályozás híján ez a segítő orvos vagy szülésznő részéről tulajdonképpen illegális tevékenységnek minősül. Jó hír ugyanakkor, hogy készül az otthoni szülést szabályozó egészségügyi miniszteri rendelet.
A nők évezredek óta otthonukban szülik meg gyermekeiket, és a Föld sok országában ma is ez a természetes, mivel a terhesség és a szülés nem betegség, nem kóros állapot. Ennélfogva komplikációmentes esetben legfeljebb segítségre van szüksége az asszonyoknak, semmiképpen sem ápolásra, gyógyításra. A vajúdó nőt a szülés idején egy-egy tapasztaltabb asszony, népi gyógyító vagy szakképzettséggel is rendelkező bába támogatja. Az új élet születése része a család életének, csakúgy, mint az utolsó pillanata, a halál.
Az állami egészségügy kialakulása és elterjedése - nagyjából egy évszázada - azzal a hallatlan előnnyel jár, hogy azóta a komplikált eseteket kórházakban látják el, és ez nők és újszülöttek ezreinek életét menti meg. A kórházi szülés azonban az idő múlásával már nem csupán a komplikált esetekre terjedt ki. Az ötvenes évek vége óta a fejlett és közepesen fejlett országokban ez a tipikus, sőt egyes helyeken kötelező. A nők túlnyomó többsége manapság el sem tud képzelni más alternatívát, mint hogy minél jobban felszerelt egészségügyi intézményben, kórházban, orvos irányításával hozza világra gyermekét.
A hatvanas években a nyugati demokráciákban a feminista majd az ökológiai mozgalom keretében bukkant fel újra az otthoni szülés gondolata. A nők egy része fellázadt az ellen, hogy a terhességet és a szülést mint folyamatot teljes egészében beszippantotta a mindinkább technicizált egészségügy, a születés misztériuma kórházi díszletek közé szorult, a bensőséges élményt vadidegen maszkos emberek közepette kell átélniük. Öntudatos nők csoportjai elsősorban az Egyesült Államokban, Nagy Britanniában és Hollandiában létrehozták az alternatív szülés mozgalmait. Megszervezték az ún. születésházakat, az otthoni szülést, és idővel kivívták a betegbiztosítóknál ezek finanszírozását.
A kórházon kívüli szülés segítői az ún. független szülésznők, akik időközben már 65 országban hoztak létre nemzeti szövetséget, és április végén Bécsben tartották 26. nemzetközi kongresszusukat. Nemzetközi szervezetük definíciója szerint: "a független bába az a szülésznő, akit arra képeztek ki, hogy a komplikációmentesnek ígérkező szüléseket önállóan kísérje, önállóan felismerje, ha orvosi beavatkozásra van szükség, és addig is döntsön és cselekdjen a helyzetnek megfelelő ellátást illetően."
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az otthoni szülésnél "alacsony szintű technológiát" alkalmaz az azt segítő személy, a vajúdást semmilyen eszközzel sem befolyásolja, a legkevésbé avatkozik bele a természetes folyamatba, messzemenően figyelembe veszi és támogatja a szülö nő egyedi igényeit. Az alternatív szülésnek természetesen ellenzői is vannak, akiknek az érvei valós kockázatokat is megfogalmaznak A kórházi szülés legfőbb előnyeként szokás említeni, hogy itt minden váratlan komplikáció esetén lehetőség van az azonnali beavatkozásra, például császármetszésre, a szülés vákuumos segítésére, az anya sürgős belgyógyászati ellátására, az újszülött intenzív kezelésére, stb. Az otthoni szülés hívei erre azt válaszolják, hogy a terhesség előrehaladtával a várható kompikációk legnagyobb része kiderül, és ezek az asszonyok eleve kórházi körülmények között kezdik el a szülést. Az otthoni szülést ugyanis csak bizonyos egészségi feltételek mellett szabad vállalni, ennek megítélésére azonban a megfelelően képzett bábák alkalmasak, illetve előzetes orvosi vizsgálattal feltárhatók a veszélyforrások.
Az Egyesült Államokban az otthoni szülés mellett érvelők sokszor hivatkoznak arra, hogy országukban, ahol a világ legfejlettebb egészségügyi rendszere működik, a csecsemőhalandóság meglehetősen magas: 10,7 haláleset jut 1000 születésre. Ez azt jelenti, hogy a kórház nem feltétlenül a legbiztonságosabb hely az újszülöttek számára, különösen akkor, ha amúgy a szülés simán zajlott le, és a baba érett, egészséges. A kórházi fertőzések veszélye például egyáltalán nem elhanyagolható kockázat. Az újszülöttek ellenállóképességét csökkenti, hogy több óra esetleg egy egész nap is eltelik, amíg mellre teszik őket, holott az anya előteje tartalmazza a még gyenge immunrendszer számára nélkülözhetetlen serkentő anyagokat. A hagyományos szülőszobák egész miliője valóságos sokk az újszülött számára, gondoljunk a műtőlámpa fényére, az erős zajokra, és az anya testétől való hirtelen elválasztásra.
Az otthoni szülésre való felkészülés hónapokkal korábban, a terhesség második felében kezdődik, ekkor kerül szorosabb kapcsolatba a kismama és a szülésznő. Ez utóbbi megismerkedik a családdal, az apával, a többi gyerekkel és azokkal a hozzátartozókkal, akik jelen lesznek a szülésnél. Az Egyesült Államokban nem ritkán hat-nyolc családtag van a szülő nő közelében. A szülésznő felméri mindazokat a kockázatokat, amelyekkel számolni kell, felveszi a kapcsolatot a legközelebbi kórházzal, előkészíti a szükség esetén igénybe vehető szállítási eszközt. A legtöbb otthoni szülés közben az anya vagy a család által kiválasztott megnyugtató zene szól, gyakran gyertyát gyújtanak, esetleg vallásos ritusokat végeznek a családtagok.
Saját otthonuk falai között a szülő nők általában könnyebben viselik el a szülési fájdalmakat. Nem korlátozzák őket kórházi előírások, ehetnek, ihatnak, sétálhatnak, és amikor eljön a szülés ideje, olyan testtartást választhatnak, amilyet a legkényelmesebbnek éreznek. A babát a megszületése után, még a köldökzsinór elvágása előtt az anya mellére teszik. A vajúdás során kimerült anya és gyermeke ilyenkor gyakran el is alszik, ami még meghittebbé teszi a folyamatot, és csökkenti az anyaméhtől való elválás, a világra születés sokkját.
A fejlett országokban a legtöbb egészségbiztosító elfogadta és finanszírozza az otthoni szülést. Az egyik megoldás, hogy a független, azaz vállalkozóként dolgozó szülésznő szerződést köt a társadalombiztosítással, és közvetlenül onnan kapja meg munkája ellenértékét. A másik formában a terhes nő meghatározott összeget kap a társadalombiztosítótól a különböző ellátásokra, így akár az otthonszülésre is. Az EU tagállamaiban, illetve az Egyesült Államokban a szülés előtti, alatti és utáni költségek 70-80 százalékát, egyes országokban 100 százalékát fizeti a biztosító, függetlenül attól, hogy otthon vagy kórházban történik a szülés. Hollandiában speciális a helyzet: ott a kórházi szülést csak akkor fedezi a társadalombiztosító, ha a kórházi ellátásnak egészségügyi indoka volt. Vagyis ott nem a kórházi, hanem az otthoni szülést támogatja automatikusan a társadalombiztosítási rendszer.
Az elmúlt években több nagy vizsgálatot végeztek annak kiderítésére, milyen kockázatokkal jár az otthoni szülés. Nagy Britanniában a National Birthday Trust 4500 otthoni és 3300 kórházi szülés adatainak elemzése alapján arra a következtetésre jutott, hogy az otthoni szülés önmagában nem jelent nagyobb kockázatot. A szigetországban évről évre egyre többen választják az otthoni szülést, ennek aránya a következő évtizedben 4-5 százalékra emelkedhet, ezért az elemzés készítői az eddiginél részletesebb jogi és intézményi szabályozást sürgetnek.
Svájcban hasonló vizsgálatot végeztek 489 otthon és 385 kórházban szült asszony bevonásával. Mindkét csoportból párokat választottak ki, egészséges, kevés rizikótényezőt hordozó nőket, akiket koruk, társadalmi helyzetük, gyermekeik száma és partnerkapcsolatuk alapján össze lehetett hasonlítani. Azt tapasztalták, hogy az otthon szült nők kevésbé aggódtak a szülés lefolyása és gyermekük miatt, meglévő szorongásaikat csökkentette az otthoni környezet. Az otthoni szülés során a nők 62 százalékánál került sor gátmetszésre, a kórházi szüléseknél ez az arány 91 százalék volt. Súlyos gátsérülés ugyanolyan arányban fordult elő mindkét helyszínen. Az otthon szülők kevesebb gyógyszert kaptak, ritkábban került sor császármetszésre, illetve vákuum használatára. Az újszülöttek állapotában sem közvetlenül a születés után, sem a három nap után elvégzett orvosi vizsgálat során nem mutatkozott különbség. A otthon szült nők tovább szoptatták gyermeküket, mint akik kórházban szültek.
Magyarországon a kilencvenes évek eleje óta terjed az otthoni szülés. Évente 140-160 nő hozza világra gyermekét otthonában. Ez a folyamat azonban sok konfliktussal terhes, mivel mind a mai napig hiányoznak az intézményen kívüli szülés jogszabályi és esetenként technikai feltételei. Remélhetőleg hamarosan megváltozik a helyzet, az Egészségügyi Minisztérium állítólag rövid időn belül jogszabályt ad ki az előre tervezett otthoni szülést szakmai feltételeiről.
E hír kapcsán a Népszabadságban Mikola István egészségügyi miniszter elmondta véleményét arról is, hogy a szülészeti-nőgyógyászati szakma továbbra sem javasolja az otthoni szülést. A miniszter szerint a szakmának már rég meg kellett volna fogalmaznia az otthoni szülés személyi és tárgyi feltételeit. "Szolgáltató ágazat vagyunk, ha van erre igény, akkor nekünk nem az a dolgunk, hogy letörjük ezeket az igényeket - mondta Mikola István."
További információk:
http://www.midwivesonline.com/internationallinks.htm
http://www.szules.hu/szules-birth.htm
