Az utóbbi hetekben ismét az abortuszhoz fűződő jogok körül folyó vitáktól volt hangos a sajtó. Kiszivárgott információk szerint ugyanis az amerikai legfelsőbb bíróság az 1973-as Roe kontra Wade-ügyben született jogi precedens megváltoztatására készül. Az alkotmánybíróságként is működő legfelsőbb bíróság 49 évvel ezelőtt azt mondta ki, hogy az amerikai alkotmány garantálja a nők jogát az abortuszt illető szabad választáshoz, a kormányzat túlzott beavatkozása nélkül. Amióta ezek a hírek szárnyra kaptak, az amerikaiak sorra szervezik a tüntetéseket – az abortuszhoz való jog támogatói és ellenzői egyaránt. Azonban nem ez az első eset, hogy Amerika – vagy bármely ország – belenyúl ebbe a méhkasba. 2019-ben például Mississippi államban Amerika egyik legszigorúbb abortusztörvénye lépett életbe, amely kimondta, hogy tilos és büntetendő mesterséges terhességmegszakítást végezni a magzat első szívdobbanásának ideje, tehát a terhesség hatodik hete után. Akkoriban ez a hír is heves indulatokat váltott ki. (Jelenleg a legtöbb államban a 8. vagy a 15. hét után tiltják az abortuszt.)
A terhesség művi megszakítása azonban mindig is nagyon kényes téma volt. Az abortusz támogatói szerint alapjog, hogy a nők – főleg nemi erőszak áldozataiként – szabadon rendelkezhessenek saját testük felett. Az ellenzők azonban úgy vélik, hogy még az anyáknak sincs joguk önhatalmúlag arról dönteni, hogy megszakítsanak egy életet, bármilyen körülmények között fogant is. Ennek a cikknek nem célja állást foglalni vagy igazságot tenni a kérdésben. Csupán azt ismertetjük a Health.com tájékoztatója alapján, hogy milyen esetekben tekinthető orvosilag indokoltnak az abortusz. Bizonyos országokban és államokban ugyanis csupán az ilyen, vészhelyzetnek nevezett esetekben engedélyezik a terhesség megszakítását.
Mikor indokolt a terhesség megszakítása?
Egyes abortusztörvények a terhességi kor egy meghatározott pontján túl már csak abban az esetben teszik lehetővé az abortuszt, ha az orvosilag indokolt, azt azonban ritkán nevezik meg konkrétan, hogy ez milyen esetekben mondható ki. A szakértők szerint egyébként nem is az állam hatásköre eldönteni, hogy mikor nevezhető egészségi okokból szükségesnek az abortusz. Leginkább akkor javasolhatják az orvosok a terhesség megszakítását, ha a várandósság veszélyezteti az anya életét, illetve ha súlyos magzati rendellenességet fedeznek fel a vizsgálatok során.
Az életet veszélyeztető helyzetek között gyakran előfordul, hogy a várandósság túl nagy terhet jelent a szívnek a megváltozott véráramlás miatt. Nagy rizikónak számít továbbá a terhesség által megnövekedett trombózishajlam is. „Van az a helyzet, amikor valóban döntenünk kell az abortusz és az anya élete között. Ilyenkor a terhesség fenntartásával a halálos ítéletüket írjuk alá” – mondta a Health.com-nak Dr. Cindy Duke szülész-nőgyógyász. Ebbe a kategóriába sorolható továbbá a méhen kívüli terhesség is, amikor a megtermékenyített petesejt nem a méhben, hanem azon kívül – leggyakrabban a petevezetékek egyikében – ágyazódik be. Ez csak a terhességek 1–2 százalékában fordul elő, az összes, várandóssággal összefüggő halálesetnek azonban csaknem 3 százalékát teszi ki. A méhen kívüli terhesség során a magzat mindenképpen elhal, ez pedig súlyos, akár végzetes károkat is okozhat az anya szervezetében.
A várandós nő életét veszélyeztető állapotok közé tartoznak még az alábbiak:
- a súlyos preeklampszia (terhességi magas vérnyomás),
- a terhesség idején diagnosztizált rák, amely azonnali kezelést igényel,
- a magzatvíz korai elfolyását követő fertőzés,
- a méhlepény leválása,
- valamint az erős vérzés.
Mint említettük, az abortusz orvosilag indokoltnak tekinthető akkor is, ha olyan magzati rendellenességre derül fény, amely az élettel összeegyezhetetlen problémát okozhat a babánál. Ezek jellemzően csak a 20. hetes anatómiai vizsgálat során mutathatók ki. Ilyen például az anencephalia – amely során a koponya egy része és az agy nem fejlődik ki –, a vese agenesis – amikor nem fejlődnek ki a vesék –, valamint a magzatkori ödéma is.
Miért fontos, hogy ezekben az esetekben elvégezhessék az abortuszt?
A fentiekből már sejthető, hogy az orvosilag indokolt abortuszok elvégzése azért nagyon fontos, hogy a várandós nő életben maradhasson, illetve megkíméljék a családot a halva születésnek vagy a pár hónapos csecsemő eltemetésének fájdalmától. Ha pedig az ilyen veszélyhelyzetek esetében is korlátoznák a terhesség megszakításának lehetőségét, az további kockázatokat is felvethet. Drasztikusan növelné például a nem biztonságos – vagyis nem orvos által, nem ellenőrzötten és/vagy nem higiénikus környezetben elvégzett – abortuszok számát, amelyekből 2010 és 2014 között évente 25 milliót végeztek el. Az ilyen terhességmegszakítások igen sok esetben súlyos szövődményekkel járnak, és gyakran az anya életébe is kerülnek.