Melyek a legtitokzatosabb női betegségek?
A szokásos szűrővizsgálatok, no és persze gyógyszerfelírás miatt még panasz nélkül is rendszeresen felkeressük a nőgyógyászt. Ilyenkor mindig reménykedünk abban, hogy nem fedeznek föl semmilyen intő jelet, betegségre utaló tünetet a doktorok. Ám ennek ellenére megesik, hogy vizsgálatkor valamilyen különös problémára derül fény. Még inkább valószínű ez, ha már eleve valamilyen panasz, például vérzészavar vagy vérzéskimaradás , fájdalom vagy görcs miatt keressük föl a szakorvost.
- Több olyan betegség is van, amire már a tünetekből is következtetni lehet, de diagnózisa csak az orvosi vizsgálat után állítható fel, és kezelése, gyógyítása is csak azt követően kezdhető meg. Ilyen például az endometriózis , amely nagyon súlyos kórkép, minden tekintetben megnehezíti a nők életét. Tünetei is nagyon komolyak, mégis sokszor előfordul az, hogy elsőre még az orvosok sem fedezik fel azonnal, hogy ez a betegség áll súlyos panaszok hátterében - mondja szakértőnk, dr. Rajnai László szülész-nőgyógyász adjunktus.
Szöveti szerepcsere - endometriózis
Endometriózisról akkor beszélünk, ha a méh üregén kívül - bárhol a szervezetben - úgynevezett endometriumot, azaz a méh belső felszínét borító szövetet találunk. Ezzel a legnagyobb gond az, hogy mivel ez a kóros elhelyezkedésű méhnyálkahártya követi a normális ciklus változásait, a menstruációk alkalmával felgyülemlő, ezen szövetről is leváló véres váladék súlyos elváltozásokat és panaszokat okozhat. A betegség konkrét tünetei közül a ciklikus fájdalmat és vérzést, a meddőséget, valamint egyes szervspecifikus tüneteket és szövődményeket lehet kiemelni.
Fontos tudni azt is, hogy ez a betegség jellemzően csak addig jelenik meg, amíg a nők termékenyek, az érintettek 95 százaléka még menopauza előtt áll . Ezt követően a probléma előfordulása nagyon ritka, megjelenése általában az ösztrogénkezeléssel áll összefüggésben.
Szakértőnktől megtudtuk azt is, hogy az endometriózis előfordulását korábban 1 százalékosra becsülték az orvosok, de ma már ennél lényegesen nagyobbra taksálják a megjelenését. Ennek oka, hogy ma már a fejlett műszeres diagnosztika jóval könnyebbé teszi a betegség biztos felismerését. A probléma egyébként jóindulatú, de rendszerint makacs betegség. Érdekes az is, hogy a termékeny korban lévő nőkön egyéb okból végzett hasi műtétek során 5-15 százalékos eséllyel látható endometriózis.
Mindent a petefészekcisztákról
Cisztára ugyancsak utalhatnak tünetek, de jellemzőbb, hogy a nőgyógyászati vizsgálaton kezd el rájuk gyanakodni az orvos. Maguk a ciszták általában a petefészken képződnek, és mint megtudtuk, ezek a petefészekciszták rendkívül heterogének. Ez annak köszönhető, hogy olyan sejtekből indulnak ki, amelyek nagyon változatos szöveti szerkezetté tudnak differenciálódni. A daganatok nemcsak szöveti szempontból sokfélék, hanem morfológiailag valamint funkcionálisan is. Klinikailag általában nagyon hasonló megjelenésűek, tünetszegények, sokféle nem daganatos megbetegedés is utánozhatja tüneteiket. Emiatt a diagnózis felállítása rendkívül nehéz.
Rajnai doktor kiemeli azt is, hogy a rosszindulatú női kismedencei daganatok 25 százaléka indul ki a petefészekből. Ezzel ez a fajta rosszindulatú tumor Magyarországon a harmadik leggyakoribb halálok, míg a daganatos halálozást tekintve az első helyen áll, megelőzve a méhtest és a méhnyak daganatait .
Ez annak tulajdonítható, hogy a betegségnek korai stádiumban nincsenek tünetei, megbízható szűrő módszerekkel pedig nem rendelkeznek az orvosok. Ebből pedig az is következik, hogy felismerése általában csak előrehaladott stádiumban történik meg, amikor a terápiás lehetőségek már korlátozottak.
Amikor nagyon rossz a helyzet
Szakértőnk kiemeli azt is, hogy vannak olyan ciszták is, amelyek mucinszerű, nyúlós, ragadós váladékot tartalmaznak. Ez akkor okoz gondot, ha a faluk megreped, mert ez esetben a bennük lévő nyák szétkenődik a hasüregben, majd ezáltal egy cisztából több tíz vagy akár több száz is képződhet.
Még rosszabb a helyzet akkor, ha a ciszta vért is tartalmaz, vagy ha úgynevezett dermoid cisztáról van szó. Ez utóbbi úgynevezett őscsírasejtekből áll, kis csontokat, szőrpamacsokat, zsírt és egyéb, őscsírasejtekből származó szöveteket tartalmaz. Ezek a képződmények nagyobb eséllyel válnak rosszindulatúvá, így minden esetben műtétet tesznek indokolttá.
Rejtett polipok a testben
Ha bő, nyákos folyás vagy vérzészavar miatt keressük föl a nőgyógyászt, az is benne van a pakliban, hogy a vizsgálaton kiderül, polip okozza a problémát . Ezen hám eredetű jóindulatú daganatok közül a leggyakoribb az, amikor a polip a méhnyak csatornájánál, a méhnyak belsejénél alakul ki. Ez a probléma a mirigyek irritációja révén bő, nyákos folyást okozhat.
Emellett ezen polipnak jellemző tünete lehet a közösülés után előforduló kontakt vérzés, de ciklustól függetlenül jelentkező spontán vérzést is kiválthat. Gyakran viszont nem okoz panaszokat, így az orvosok csak a rutin nőgyógyászati vizsgálat során ismerik fel. Maga a polip a méhszáj feltárásakor általában látható, néha csak kolposzkópos vizsgálattal ismerhető fel. Ilyenkor a pontos diagnózis érdekében indokolt a képződmény eltávolítása és szövettani vizsgálata.
A polipok másik típusa a méh belső felszínét borító szövetből, a méhnyálkahártyából indul ki, és tulajdonképpen egy méhűr felé bedomboruló méhnyálkahártya-túltengést jelent. Ez a probléma leggyakrabban menopauza-környéki és az azt követő időszakban fordul elő, de ritkábban termékeny korú nőknél is kialakulhat. Megjelenésének pontos oka nem ismert, ráadásul a méhűrben elhelyezkedő polipok kimutatása igen nehéz. Igen gyakori például az, hogy jelenlétére csak utólag derül fény, például egy vérzészavar miatt végzett méhkaparás során nyert kaparék szövettani vizsgálatakor. A méhűr felé bedomborodó képlet még ultrahangvizsgálattal is csak esetenként mutatható ki.
Mit kell tudni a miómákról?
Élete során nagyon sok nőnek lesz valamilyen miómája , hiszen ez a méhtestből kiinduló jóindulatú elváltozás a női szervezet leggyakoribb daganata. Nem rossz értelemben vett tumorról van tehát szó, hanem tulajdonképpen a méh jóindulatú megnagyobbodásáról - egészen pontosan egy jól körülírt, gömbszerű gócokból álló önálló daganatról, amelynek sajátossága az is, hogy önálló tokja nincs, de a méhizomtól jól elhatárolódik. Ez a kórkép első hallásra rémisztőnek tűnik és sokakat megijeszt, rosszindulatú elfajulása viszont rendkívül ritka, az eseteknek csupán 0,1-0,5 százalékában fordul elő.
Meddőségi vizsgálaton derül ki
Tudni kell azt is, hogy ez a jóindulatú daganat gyakran semmilyen panaszt nem okoz, így sokszor csak nőgyógyászati vizsgálat kapcsán derül rá fény. Illetve akkor, ha a hölgyeket meddőség miatt vizsgálják , és ennek során fedezik föl ezt a tumort. Megesik az is, hogy a mióma olyan helyen található, ahol jelenléte spontán vetélést okoz. Ilyenkor a vetélés okának vizsgálata deríthet fényt erre a problémára is.
A mióma kezelésére több lehetőség van , az ugyanis történhet műtétileg és gyógyszeresen is. Az, hogy az orvos melyiket választja, több tényezőtől függ, ilyen például a daganat mérete, növekedési üteme, a beteg életkora, illetve az, hogy az illető szeretne-e még gyereket vállalni.