A biztonság igénye, igényes biztonság...
A közhellyé vált szólás szerint a nők két dologért tesznek meg mindent: hogy legyen illetve hogy ne legyen gyerekük. A szólás igazságtartalma vitathatatlan, két megjegyzéssel: egyik, hogy nemcsak a nők, hanem legalább annyira a férfiak is, hiszen ők is egyre jobban igénylik azt, hogy a gyermekvállalás, a reprodukció a saját döntésük legyen.
Másik kiegészítés pedig az, hogy azért nem mindent teszünk meg - ahogy fejlődik a tudomány, egyre több igényünk, elvárásunk van a fogamzásgátló módszerekkel szemben is. A következő követelmények fogalmazódnak meg: legyen minél megbízhatóbb, az alkalmazása legyen egyszerű, mindenki által könnyen megtanulható, legyen bárki számára elérhető, megfizethető, legyen hosszabb időn át is használható, semmiképpen ne veszélyeztesse az adott módszert használók egészségét, sem a használat során, sem az abbahagyása után, például ne befolyásolja károsan a későbbi fogamzóképességet sem, illetve, ha mégis bekövetkezne a terhesség a használata mellett, nem lehet magzatkárosító. Mindemellett az is egyre inkább igény, hogy a szerelmes együttlét meghittségét, élvezeti értékét ne befolyásolja az alkalmazott védekező módszer.
Pearl és az "asszonyévek"
A XX. század első felében még jóval kevesebb fogamzásgátló technikát ismertek, de természetesen az azokat ajánló orvosok és az azt igénybevevő párok kíváncsiak voltak arra, vajon mennyire bízhatnak a kiválasztott módszerben. A nőgyógyászok, orvosok igyekeztek tudományos összehasonlításra alkalmas, mérhető szempontot találni. Egy amerikai biológus, Raymund Pearl (1879-1940) dolgozta ki azt a statisztikai mutatót, amely valamelyes tájékoztatást adhat az egyes fogamzásgátlási módszerek biztonságára, hatékonyságára vonatkozóan. Azt vizsgálta, hogy száz nő közül, akik az adott módszerrel védekeztek a nem kívánt terhesség ellen egy éven át, hány esett teherbe. A számításkor az úgynevezett "asszonyéveket" vette figyelembe: tehát ha húsz nő öt éven át védekezett ugyanazzal a módszerrel, a vizsgálat, a módszer hatékonysága szempontjából ugyanúgy száz asszonyévnek számított, mintha száz nő tapasztalatait vizsgálták volna egy éven át tartó védekezés során.
A mutató, ami ezt leírja: a Pearl-index (PI). Természetesen azoknak az eszközöknek, technikáknak, amelyek nem voltak ismertek Pearl idejében, később számolták ki a hatékonysági mutatóját.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Módszerek számokban
Néhány közismert módszer Pearl-indexe:
Megszakított közösülés: 8-38
óvszer (spermiciddel) 4-12
óvszer (hagyományos) 3-28
naptármódszer 9
hüvelyi spermiumölő anyag 0,7-7
hormonális fogamzásgátló tabletta 0,1-2,5
hormontartalmú injekció 0,2-2,6
sürgősségi tabletta 0,5-2,5
méhen belüli fogamzásgátló eszköz 0,5-5
méhen belüli helyi hormonhatású eszköz 0,1
hormonális tabletta: 0,1- 0,5
műtéti sterilizáció: 0,1
Összehasonlításképpen: ha egyáltalán nem védekeznek a párok, akkor a fogamzás valószínűsége egy év alatt 100 nő esetében 85.
Eltérések
Ha valaki bővebben utánanéz a témának, előbb-utóbb feltűnhet neki, hogy egyrészt meglehetősen tág határok közt mozognak az értékek, másrészt olykor az egyes szakértők táblázatai között is akad különbség - bár ezek általában e határok között maradnak. Miért lehet ekkora a bizonytalanság? Több oka is lehet. Egyrészt "ahány ház, annyi szokás" - az emberek legintimebb dolgairól nehéz abszolút objektív adatokat nyerni. Az adott módszer hatékonyságát ugyanis nagyban befolyásolja, hogy a párnak milyen a nemi aktivitása, milyenek a szokásai (a legrosszabb hatékonyságú védelem is biztonságos lehet, ha a pár csak ritkán él nemi életet), mennyire következetesen, fegyelmezetten használja az adott módszert. A legtöbb védekezési módhoz ugyanis az érintettek tudatossága, odafigyelése elengedhetetlen. Például az óvszer elég rossz hatékonyságú a Pearl index szerint, noha ha a pár okosan, következetesen, a használati tanácsokat betartva használja, megbízható védelmet jelenthet. A fogamzásgátló tabletták biztonságosak, de gyakran szedési hiba rontja az eredményességet. A spermicidek hüvelyi alkalmazására számos eszköz áll rendelkezésre a hatóanyaggal kombinált hagyományos mechanikai védekező eszközöktől a legmodernebbekig, itt a hatékonyságot a szer összetétele, kényelmes kezelhetősége stb. befolyásolja, vagyis a Pearl mutató gyakorlatilag gyártmányonként változhat.
Ez is érdekelhet
Kíméletes biztonság
Vannak olyan élethelyzetek, amikor mindenképpen ajánlatos kerülni a szervezet hormonterhelését, mégis nagyfokú biztonságra van szükség: például fiatal lányok, szoptatós kismamák esetében. Számukra ajánlható olyan, gyógyszertárakban vény nélkül kapható fogamzásgátló termékcsalád - krém, hüvelytabletta, hüvelykúp, vagy tampon formájában - amely rendkívül diszkréten használható, hormonmentes, a közösülés intimitását nem zavarja, mégis a Pearl-indexe a legjobbak közé emeli, 0,7 körüli értéket mutat. A készítmények kiválasztásakor kérje a patikus tanácsát, mert a hatékonyságon kívül azt is érdemes figyelembe venni, hogy az alkalmazott forma mennyi idő múlva hat és mennyi ideig hatásos. A hormonmentes szerek nem kerülnek be a véráramba, nem okoznak súlygyarapodást, sem egyéb, a szervezet egészét érintő mellékhatást. Alkalmazásuk nagyon egyszerű és a partner számára is megnyugtató lehet.
Legjobban: