„Víz nélkül nincs élet” – szól a mondás, és ezt valóban vehetjük szó szerint. Testünk – és ezzel együtt a létfontosságú szerveink – nagy részét víz alkotja, ami még a csontjainkban is megtalálható. A szövetek hidratációjának biztosítása mellett a víz számos feladatot lát el a szervezetünkben:
- segít a belső hőmérséklet szabályozásában és az ízületek egészségének megőrzésében,
- fontos szerepet játszik a nyáltermelésben és a tápanyagszállításban,
- valamint kimossa a káros és felesleges salakanyagokat.
Ha eleget iszunk, akkor azzal felfrissítjük a vérkeringést, és jobban tudunk koncentrálni a mindennapi feladatainkra. Emellett tehermentesítjük a vesét és átmossuk a húgyutakat is, így csökkentjük a húgycsőbe esetleg bejutott baktériumok elszaporodásának kockázatát, és megelőzhetjük a komolyabb bajt.
Időnként ugyan előfordulhatnak olyan esetek, amikor a túlzott folyadékbevitel okoz problémát – az úgynevezett vízmérgezés például a szervezet nátriumszintjének drasztikus lecsökkenésével jár, és akár életveszélyes állapottá is válhat –, ilyenkor valóban óriási mennyiségekre kell gondolni, napi 16-20 literre. Testünk egészséges működéséhez azonban napi 2-2,5 liter folyadék fogyasztása is bőven elegendő – sokan viszont még ezt sem tartják be. Sokkal gyakoribb tehát az, amikor a túl kevés ivás okoz gondokat.
Mi történik velünk, ha nem iszunk eleget?
Gyakran hallhatjuk, hogy jobb, ha nem várjuk meg, amíg szomjasak leszünk – ezt nyugodtan vegyük komolyan. A szomjúság ugyanis már azt jelzi, hogy a szervezetünk nem jut elegendő folyadékhoz – ilyenkor a vérünk besűrűsödik, a test pedig takarékos üzemmódra kapcsol és csökkenti a vizeletkiválasztás ütemét.
Nagyjából akkor szomjazunk meg, amikor már a testtömegünk fél százalékának megfelelő mennyiségű víz hiányáról van szó, 1-2 százaléknál pedig további tünetek is fellépnek, jellemzően fáradékonyság és fejfájás. Ha pedig már 3 százaléknál nagyobb vízveszteségnél járunk, akkor ajkaink kicserepesednek, és jelentősen lecsökken a nyáltermelés is. Ha már a testsúlyunk 10 százalékának megfelelő víz hiányzik, akkor az abnormális vérsűrűség miatt súlyos keringési zavarok léphetnek fel. A pulzus megemelkedik, ezenkívül izomgörcsök is figyelmeztethetnek a kiszáradásra. A tartós dehidratáltság esetén pedig már életveszélyes állapotba is kerülhetünk. Utóbbi nagyjából 20 százalékos vízveszteségnél lép fel: a vesék leállnak, a keringés pedig összeomlik.
A hólyaghurutnak is megágyazunk a dehidratáltsággal
Nem kell azonban megvárnunk a vészes kiszáradást ahhoz, hogy komolyabb, orvosi kezelést igénylő problémánk legyen. Ha rendszeresen a napi szükségletnél kevesebbet iszunk, sokkal nagyobb esélyünk van arra, hogy húgyúti fertőzés alakuljon ki nálunk. A húgycsövön keresztül a húgyhólyagba jutó kórokozók – leggyakrabban baktériumok – ugyanis sokkal könnyebben megtelepednek és elszaporodnak a nem rendszeresen ürített hólyagban pangó vizeletben. Ha pedig még ilyenkor sem figyelünk oda az elegendő folyadékbevitelre, akkor az így kialakuló gyulladás akár tovább is terjedhet. A köznyelvben gyakran csak felfázásként emlegetett hólyaghurutra általában alhasi fájdalom, gyakori és sürgető vizelési inger, illetve égő vagy fájdalmas érzéssel kísért vizeletürítés hívja fel a figyelmet. Ezeken kívül azt is észrevehetjük, hogy az ürülő vizelet a szokásosnál erősebb szagú, sötétebb színű, esetleg zavaros vagy véres.
Ha akár a hólyaghurut legkisebb gyanúja felmerül, már az első tüneteknél érdemes megemelni a folyadékbevitelünket, hogy minél hamarabb kimoshassuk a problémát okozó kórokozókat a húgyutakból. Ilyenkor különösen fontos, hogy ne tartogassuk a vizeletet, hanem rendszeresen és teljesen kiürítsük a húgyhólyagot. Érdemes gyulladáscsökkentő és vízhajtó hatású gyógynövényekből készített gyógyteákat, illetve a tünetek enyhítését segítő tablettákat is bevetni. Állapotunkat semmiképpen se hanyagoljuk el, különben még ennél is komolyabb bajjal, például vesemedence-gyulladással is szembe kell majd néznünk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Törekedjünk a megelőzésre!
A fentiek miatt tehát nagyon fontos, hogy minden egyes nap kiemelt figyelmet fordítsunk arra, hogy kielégítsük szervezetünk folyadékigényét. Ehhez gondoskodnunk kell a napi 2-2,5 liter víz elfogyasztásáról. Előnyös továbbá, ha minél többször kerülnek a tányérunkra magas víztartalmú zöldségek – például uborka, cukkini, jégsaláta, szárzeller, karfiol, sárgarépa és paradicsom –, szezonjukban pedig görögdinnyével, eperrel és grapefruittal is könnyedén fedezhetjük a folyadékszükséglet egy részét.
Érdemes tudni azt is, hogy azok, akik már legalább egyszer megküzdöttek a hólyaghuruttal, a későbbiekben fogékonyabbak lehetnek az újabb „felfázásokra”. Nekik tehát még fontosabb, hogy fokozottan ügyeljenek a megelőzésre, pontosabban a rendszeres és megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztásra.
Legjobban: