A filmekben és a való életben egyaránt gyakran válik vicc tárgyává a menstruáció napjait megelőző hangulatingadozás, így a dühös vagy feszült nőkre gyakran sütik rá a bélyeget: "biztos csak meg fog jönni neki..." Pedig a premenstruációs szindróma, rövidebben PMS jóval több, mint női hiszti: igenis komoly tünetegyüttest takar, ami nők millióinak életét keseríti meg termékeny éveik minden egyes hónapjában.
A tudományos kutatások máig nem tudták egyértelműen kimutatni, pontosan mi okozza a fizikai és lelki tüneteket, amelyek közvetlenül a menstruáció előtti napokban kerekednek felül a nők közel 80 százalékán. Feltehetően genetikai és életmódbeli tényezők is szerepet játszanak abban, hogy kinél és milyen intenzitással jelentkeznek a panaszok. Mindennek alapja azonban a női hormonrendszer működését meghatározó két hormon, az ösztrogén és a progeszteron egyensúlyának eltolódása. Megfigyelések szerint a menstruáció előtti napokban a PMS-ben szenvedő nők szervezetében megnő a prolaktin hormon szintje, ezzel párhuzamosan csökken a progeszterontermelődés és túlsúlyba kerül az ösztrogén hormon. A helyzeten csak tovább ront a stresszes életmód, az egészségtelen táplálkozás és a mozgáshiány – ami egyenes út a premenstruációs szindróma kínzó tünetegyüttese felé.
Folyton változó tünetek
A PMS folyamatainak pontos feltérképezését jócskán megnehezíti, hogy akár 150-féle tünet megjelenésével hozható összefüggésbe, és egyénileg is változhat, kinél mely szimptómák kerülnek előtérbe. Serdülőkorban a hormonok játékának köszönhetően még nehéz tetten érni, mely tünetek írhatók a premenstruációs szindróma számlájára, ám ahogy idősödnek a nők, úgy ismerik meg egyre jobban saját testük és menstruációs ciklusuk működését. Ennek ellenére felnőttként sem mindig egyszerű felismerni a PMS-hez kapcsolódó tüneteket, már csak azért sem, mert ezek igen szerteágazóak és egyik sem specifikus, számos más betegség, állapot gyanúját is felvethetik. Sőt, az is előfordulhat, hogy az életmódunktól és az aktuális állapotunktól függően más és más formában támad a PMS. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden hónapban felkészületlenül kell várnunk, vajon milyen tünetekkel adja majd a tudtunkra a szervezetünk, hogy hamarosan beköszöntenek azok a bizonyos napok.
Naplózás, nőkre szabva
Egy egyszerű módszer segítségével egészen részletekbe menően megismerhetjük testünk működését, és a ciklusunk különböző időszakaira jellemző tüneteket. Ez pedig nem más, mint a naplóírás. Mindössze egy füzetre és egy tollra (vagy a modern technikát kedvelőknek egy okostelefonról és számítógépről is elérhető dokumentumra) lesz szükségünk hozzá, no és persze egy kis türelemre. Annyi a dolgunk, hogy készítsünk egy táblázatot, amiben napról napra haladva részletesen leírjuk, mit ettünk aznap, milyen tüneteket észleltünk és hogyan éreztük magunkat. Lehetőség szerint egyetlen napot se hagyjunk ki. Segít, ha kijelölünk egy bizonyos időpontot, amikorra telefonos emlékeztetőt is beállíthatunk magunknak, hogy ne feledkezzünk meg az adminisztrációs teendőinkről. A legideálisabb, ha a menstruációnk első napján vágunk bele a naplóírásba, ami egyben a menstruációs ciklusunk első napját is jelenti. Így azt is pontosan tudni fogjuk, melyik napon a ciklusunk éppen melyik szakaszában jártunk.
Ezek kerüljenek bele
Minél részletesebben vezetjük a naplónkat, annál több információhoz juthatunk általa. Reggel, éhgyomorral álljunk mérlegre és jegyezzük fel az aznapi testsúlyunkat. A nap folyamán aztán részletesen írjuk fel, hogy milyen ételeket fogyasztottunk és mennyi vizet, folyadékot ittunk – ne hagyjuk ki a futtában bekapott falatokat és a nassolnivalókat sem! Tüntessünk fel minden olyan, a szokásostól eltérő tünetet, elváltozást, ami megragadja a figyelmünket. Segítségképpen érdemes az alábbiakat végiggondolni:
- fájdalmak: fejfájás, izom- és ízületi fájdalmak, mellfeszülés, érzékeny mellbimbók;
- gyomor-bélrendszeri panaszok: hasmenés, székrekedés, hasi görcsök, gyomorégés;
- idegrendszeri panaszok: álmatlanság, aluszékonyság, fáradtság, levertség, szédülés, ügyetlenség, libidóingadozás, étvágytalanság vagy bizonyos ételek utáni sóvárgás;
- bőrproblémák: zsírosodó bőr és haj, pattanások, akné;
- vízvisszatartás: puffadás, vizesedés, csökkent vizelet-elválasztás;
- vegetatív zavarok: fokozott verejtékezés, heves szívdobogás.
Végezetül vessük papírra azt is, milyen hangulatban ébredtünk, és a nap folyamán hogyan alakult a kedvünk: vidámak, szomorúak, feszültek vagy dühösek voltunk-e, gyorsan váltották-e egymást az intenzív érzelmek, esetleg eluralkodott rajtunk a szorongás vagy épp depressziós tünetek jelentkeztek. A kognitív zavarokat se hagyjuk ki a felsorolásból, ide tartozik a többi között a szétszórtság, a döntésképtelenség, a memóriagondok vagy a koncentrációs képesség csökkenése.
Egy lépéssel a ciklusunk előtt
Elsőre talán soknak tűnhet, de higgyük el, megéri a belefektetett energiát: a naplóban leírtakból olyan visszatérő mintázatokra, tünetekre derülhet fény, amelyek eddig talán elkerülték a figyelmünket, holott hónapról hónapra átéltük őket. A feljegyzésekből már pár hét után kirajzolódnak a ciklusunkhoz köthető szokások, tünetek, érzelmek, de a legjobb, ha 3-4 hónapon át szorgalmasan vezetjük a naplónkat. Az abban foglaltak nemcsak saját magunk, de a nőgyógyászunk számára is felbecsülhetetlen értékű információkat jelentenek, ezért a vizsgálati időpontokra is javasolt magunkkal vinni a füzetet. A megadott idő elteltével elemezzük ki az adatokat, különös tekintettel a menstruáció előtti napokra, amikor a PMS tünetei a legerőteljesebben észlelhetők. Hamar világossá válik majd, kinél mely tünetek a leggyakoribbak és legintenzívebbek – ehhez mérten érdemes alakítani az életmódunkat is a piros betűs napok közeledtével.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A premenstruációs szindróma kezelésére ugyanis nincs egyetlen, bombabiztos módszer. A leghatásosabb, ha az egyéni tüneteket próbáljuk megelőzni, illetve csillapítani. A napló ehhez is nagy segítséget nyújthat: amellett, hogy részletesebben megismerhetjük a ránk jellemző panaszokat, azt is nyomon követhetjük általa, hogy egy-egy életmódbeli változtatás hogyan válik be, mennyit javít az állapotunkon. Kísérletezhetünk a különféle étrendi ajánlásokkal (könnyen emészthető, tápanyagokban gazdag fogások, a finomliszt, fehér cukor és egyéb édességek mellőzése), a testmozgással (nem túl megterhelő edzés, például jóga vagy stretching), a menstruációs ciklust jótékonyan befolyásoló gyógynövényekkel, étrend-kiegészítőkkel ( gyömbér , kamilla, cickafark, citromfű, barátcserje), valamint a különféle stresszoldó technikákkal. A leghatásosabbakat aztán tudatosan beépíthetjük a rutinunkba, hogy felkészülten nézhessünk szembe a PMS kihívásaival.
Legjobban: