„Sok páciens él abban a hitben, amikor bemegy egy körzeti rendelőbe, hogy ott az állam tulajdonán dolgozik a fogorvos, sőt, maga az orvos is egy állami alkalmazott. Csakhogy ez nem így van” – mutatott rá a szakember az első igazán gyakori félreértésre. De mit is jelent ez pontosan? Magyarországon az egészségügyi ellátást a rendszerváltást követően privatizálták. Előbb a háziorvosok, majd később a fogorvosok is magánvállalkozásként folytathatták tevékenységüket, és a rendszer ma is így működik. A területi ellátási kötelezettséget vállaló fogorvosok szolgáltatóként a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK) kötnek szerződést, amely aztán a betegek ellátását finanszírozza. Ilyen tekintetben tehát a körzeti fogorvosok sem sokban különböznek azoktól a szolgáltatóktól, akik tisztán magánrendelés keretében, előre meghatározott, közvetlenül fizetendő térítési díjak ellenében fogadják pácienseiket. „Az egyetemeken, szakellátó helyeken dolgoznak ténylegesen államilag alkalmazott fogorvosok. A többi magánvállalkozás, és az eszközpark is nagy részben az orvosok saját tulajdona” – summázta Nagy Ákos.
Miért nem kell fizetni a fogorvosnál?
A közfinanszírozott, "állami" fogászatokon egyes kezelések életkortól függetlenül, mások életkor alapján vehetők igénybe támogatással. Ezek az NEAK honlapján részletes bontásban böngészhetők. Röviden azt lehet mondani, hogy érvényes egészségbiztosítással ingyenesen juthatunk sürgősségi ellátáshoz, évente szűrővizsgálathoz, fogmegtartó kezelésekhez, például töméshez, fogkőeltávolításhoz, illetve beutalóval fogsebészeti ellátáshoz a szakellátóknál. Szakorvosi beutalóval térítésmentes a góckutatás és az egyéb betegségekhez kötődő fog- és szájbetegségek kezelése is. Ezzel szemben a 18 és 62 év közöttieknek a fogszabályozásért és a fogpótlásért a fogorvosi munka költségét is meg kell téríteniük az adott eszköz árán felül – utóbbihoz a NEAK részleges támogatást nyújthat. A 18 év alattiak, a nappali tagozatos tanulók, valamint a 62 éven felüliek számára viszont – a fogtechnikai költségek kivételével – a teljes körű fogászati alap- és szakellátás térítésmentes, akárcsak kismamák számára a várandósság megállapításától a szülést követő 90 napig.
„A magyar állami egészségügyben általában véve jó a fogászati csomag” – hangsúlyozza a MOK alelnöke. Kijelentését az összesen 35 európai ország egészségügyi rendszere teljesítményét összehasonlító Euro Health Consumer Index (EHCI) is alátámasztja. Bár a magyar egészségügy többnyire a sereghajtók között szerepel ezen a listán, a hazai fogászati ellátás azonban évről évre jó értékelést kap a szakértőktől. „Nálunk mindenkinek biztosított a fogorvosi ellátás. Itthon nem fordulhat elő, hogy arról írjanak az újságok, hogy a beteg nem jutott el fogorvoshoz, ezért kihúzta a saját fogát” – fogalmaz Nagy doktor, utalva egy közelmúltbeli cikkre a brit The Guardianben . A cikk a brit nemzeti egészségügyi szolgálat (NHS) adataira hivatkozva arról ír, hogy Angliában két év alatt közel háromezer fogorvos lépett ki az állami ellátórendszerből, amivel összesen több millió ember fogászati ellátása került veszélybe. Egyes területeken a fogászati várólisták olyannyira feltorlódtak, hogy akár három évet is várnia kellene a betegeknek, mire ellátják őket, így sok páciens kényszerül arra, hogy inkább a magánellátásban keressen megoldást panaszaira – már ha megengedheti magának.
Dr. Nagy Ákos szerint itthon jelenleg nem fenyeget hasonló orvoshiány a közfinanszírozott fogászatban, főként a praxisközösségekről szóló rendelet által elérhetővé vált bértámogatásoknak köszönhetően. A MOK alelnöke korábban két alkalommal, 2017-ben és 2019-ben is figyelemfelhívó munkaleállást szervezett a fogászati ellátásban, tiltakozásul a finanszírozási hiányosságok ellen. A 2019-es akció alkalmával egy kérdőíves felmérést is elvégeztek a fogorvosok körében, és a válaszadók 95 százalékos arányban feleltek nemmel arra a kérdésre, hogy szeretnék-e, hogy a saját gyermekük hasonló helyzetben dolgozzon, mint ők maguk. „Ma ugyanez a szám nem 95 százalék lenne, hanem jóval alacsonyabb. Nem fenyegeti a magyar közfinanszírozott fogászatot az a veszély, mint amely például az angolt. Nyilván mindig is lesznek kilépések, de a jelenlegi támogatás a közfinanszírozott szolgáltatók hangulatát jelentősen javította” – tette hozzá.
Miért fizetünk a magánrendelőben?
Fogorvos tehát van elég az országban, magyarán a közfinanszírozott fogászati alapellátás működik, elérhető, és mint azt a keszthelyi fogorvos kifejtette, a NEAK adatai alapján a hazai lakosság nagyobb része a tb-s rendeléseket keresi fel panasz esetén. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy egy-egy beteg ellátására szűkös időkeret áll a fogorvosok rendelkezésre, ráadásul a koronavírus-pandémia miatti óvintézkedések komoly fennakadásokat okoztak az egyébként is leterhelt rendszerben. „Nézzünk egy egyszerű példát. A fogorvosok, hogy időt nyerjenek, forgatni szokták a betegeket a rendelőben. Ez azt jelenti, hogy amíg az egyik páciens arra vár, hogy hasson nála az érzéstelenítő, addig bemegy helyette egy másik, akit el lehet látni, vagy aki szintén megkaphatja az érzéstelenítőt. Ilyen módon két-három beteg ellátása forgórendszerben zajlik. Amikor viszont bejött a COVID, a járványhelyzetben megszűnt a betegforgatás lehetősége, ami értelemszerűen a betegellátástól vett el értékes időt. Mostanra ugyan lazultak a járványügyi szabályok, viszont a rendszer a saját tehetetlenségénél fogva még nem állt vissza arra a teljesítményre, amelyet a pandémia előtt nyújtani tudott” – mondta el Nagy.
Az így feltorlódó várólisták sok beteget sarkallnak arra, hogy inkább a magánegészségügyben keressen gyors segítséget, és többhetes várakozás helyett akár néhány órán vagy napon belül időpontot kapjon. „Magyarországon a fogászati magánrendelés nem kiegészítője az államinak, hanem párhuzamos ellátást végez. A beteg pedig, amikor a magánrendelésen fizet, legtöbbször csupán időt vásárol saját magának” – mutatott rá a szakember, hozzátéve ugyanakkor, hogy a közfinanszírozott ellátás várólistáihoz hasonlóan a magánoldalon is van olyan tényező, amely az ellenkező irányba terelheti a betegeket. A visszafelé mutató tendencia forrása az esetleges áremelkedés, azaz ha a beteg nem tudja kifizetni a magánrendelés megnövekedett költségét, akkor jobb híján beáll a sorba, és kivárja a tb-s rendelők megnövekedett várakozási idejét. Egy egyszerű mérlegelvről van tehát szó, ahol a mérleg egyik serpenyőjébe a várólisták, a másikba a magánellátás költségei kerülnek.
Magánegészségügy: mennyit kapnak az orvosok?
A nagy magánellátók árlistáját nézve sokak első gondolata, hogy az orvosok manapság a világ összes pénzét megkeresik, hiszen díjazásuk kiemelkedő. Ez általában így is van, de a vizitdíjnak meglepően kis százaléka landol a doktorok zsebében. Megnéztük, milyen arányban fedezi a számla végösszege a tényleges orvosi munkát.
Biztos, hogy szét kell választani az állami és a magánegészségügyet?
Magyarország évek óta törekszik arra, hogy szétválassza az állami és a magánegészségügyet. Az Európai Unió tagországaiban azonban változatos gyakorlatokat követnek a két szektor elkülönítése – vagy inkább összehangolása – terén. Igen eltérő szabályozások vannak érvényben például a szabad orvos- és intézményválasztást, illetve a magánorvosok jogosultságait illetően.
"Az emberek arra szavaztak, hogy az egészségügyben ne változzon semmi"
Lantos Gabriella szerint nem lesz érdemi változás az egészségügyben, mert az emberek a folyamatos leépülés ellenére a változatlanságra szavaztak. Ezért tovább fog erősödni a kétsebességes ellátás: a gazdag magyarok, akik amúgy egészségesebbek, magánklinikára mennek a kisebb betegségeikkel, míg a széles tömegek a leromlott állapotukkal, súlyos betegen az állami kórházba. Ugyanakkor jönni fog a kiegészítő biztosítás a magánegészségügyben. Interjú.
Az ellátás párhuzamosságát jól mutatja, hogy kevés olyan terület van, amely többségében az egyik vagy a másik oldal sajátja lenne. Kivételt képez a fogászati implantátumok beültetése, amelyet a NEAK csak speciális esetekben támogat, és amely így elsősorban a magánellátásban elérhető – jellemzően borsos áron. Ezzel szemben szervezett szűrővizsgálatok, illetve az iskolafogászat inkább a közfinanszírozott ellátásban képzelhető el. „Vannak összedolgozások is a rendszerben: ha például a betegnek a megyeszékhelyre kellene utaznia egy panorámaröntgenért, akkor előfordulhat, hogy felkeres inkább egy helyi magánrendelőt. Ott megcsinálják neki a röntgent, aztán a felvétellel már vissza tud menni a közfinanszírozott rendelőbe a további kezelésekért” – mondta el az alelnök. Kitért rá, „sokan látnak bele egy magánorvos-tb-s orvos ellentétet a rendszerbe”, miközben szó sincs ilyesmiről.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A magánban más a pacientúra
A MOK-alelnök szerint megfigyelhető, hogy a magánorvosok pacientúrája sok esetben kiemeltebb figyelmet fordít a szájhigiéniára, jelentős részben éppen azért, mert nagyobb összeget kell fordítania az ellátásra probléma esetén. Eközben, „amiről tudjuk, hogy ingyen van, azt hajlamosabbak vagyunk pazarolni”, és így hiába lenne mindenki számára biztosított a közfinanszírozott ellátásban a rendszeres szűrővizsgálattól a fogkőlevételig megannyi szolgáltatás, a páciensek gyakran már csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor nagy a baj és a fájdalom. Ebből adódik az urbánus legenda is, mely szerint a magánrendelőkben nagyobb figyelmet szentelnek a betegek érzéstelenítésére, esetleg hatásosabb érzéstelenítőt alkalmaznak. „A magánban sem hat jobban a fájdalomcsillapító. Egyszerűen az történik, hogy ott sűrűbben járnak ellenőrzésre a páciensek, és így a kisebb problémákra is hamarabb fény derül. Az elhanyagolt esetek viszont a tb-s rendelőkben csapódnak le. Beérkezik a beteg, hogy már egy hete fáj a foga, és nem bírja tovább. Persze minél gyulladtabb a terület, annál nehezebben hat az érzéstelenítő, amiből kellemetlen pillanatok kerekedhetnek a beteg számára” – hangsúlyozza Nagy doktor.
Ez is érdekelhet
Hasonlóképpen nincs érdemi eltérés a fogtöméshez használt alapanyagok minősége terén sem. Az egészségbiztosító ugyanis a tömőanyag típusától függetlenül minden biztosított számára finanszírozza a kezelést. Minden esetben a fogorvos kompetenciájába tartozik annak megítélése, hogy az adott panasz megoldására a fogtömés melyik formáját választja, az elkészített tömésre pedig köteles egyéves jótállást vállalni. „Gondoljunk csak bele abba, hogy Magyarországon az összes forgalomban lévő tömőanyag alkalmas arra a célra, amelyre megtervezték, ha előírás szerint alkalmazzák. A fogorvosnak pedig egyfajta keze van, akár közfinanszírozott, akár magánellátásban dolgozik. Ha a magánrendelésen nem esnek ki a tömései, akkor a tb-s rendelésen sem fognak, és vice versa.”
