Nyolcméteres cső, hatméteres bél
Embrionális életünk harmadik hónapjának végétől már elkészült emésztőcsatornával rendelkezünk - a nyelőcsőtől a vastagbélig, aminek a továbbiakban már csak nőnie kell.
Teljesen kifejlett emésztőcsatornánk összesen csaknem 8 méter hosszú. A táplálék a szájunkon át bekerülve végigjut a kanyargós csőrendszeren, hogy legvégül a végbélnyíláson keresztül távozzék belőlünk. Átlagban 70 órát tölt testünkben. Hogy valójában mennyit, az tápanyagtartalmától függ. A szénhidrátok viszonylag gyorsan a vékonybélben folytatják útjukat, a fehérjéknek és zsíroknak azonban többet kell emésztődnie.
Maga a bél felnőtt emberben a gyomor kimenetétől a végbélnyílásig összesen körülbelül öt-hat méter hosszú cső. A béltartalomnak tehát ekkora utat kell megtennie, mire a külvilágba juthat. Ezt az útszakaszt 14-60 óra leforgása alatt teszi meg. Erre az időre szükség is van ahhoz, hogy az emésztés időigényes folyamatai lépésről lépésre megtörténjenek, és a tápanyag egyre kisebb egységekre bomló alkotórészei felszívódhassanak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Réteges cső
A bélcsatorna úgynevezett csöves zsigeri szerv, s mint ilyen jól átgondolt réteges szerkezettel bír. Belülről mirigyes nyálkahártya béleli, ami további három vékonyabb rétegre tagolódik. A bél ürege felől a nyálkahártya hámrétege béleli. A hámréteg különbözős sejtekből állhat az adott bélszakasz fő feladatától függően. A bélcsatornában henger vagy kis lap alakú sejtekből álló hám található. Az előbbi inkább felszívásra alkalmas, az utóbbi jobban véd az esetleges sérülésektől, főként, ha ellenállóbb, bőrünkhöz hasonlóan "elszarusodó fajta". Alatta a nyálkahártya kötőszövete, valamint saját simaizomrétege húzódik. Az ebben lévő simaizomréteg miatt lehet a bél nyálkahártyája jellegzetesen redőzött, s változhat alakja a működésnek megfelelően.
A nyálkahártya alatt egy kötőszövetes réteg található, melyben erek, nyirokerek és idegek futnak, mirigyeknek ad otthont, s ez rögzíti a kívülről következő izomréteghez.
Ez az izomréteg teszi ki a csöves zsigeri szervek falának legtömegesebb részét. Belülről körkörösen, kívülről hosszanti irányban lefutó simaizom-rostokból áll, utóbbi a vastagbél felső szakaszán például hiányzik.
Az izmok a tápcsatornára jellemző saját alapritmusában, lényegében a szerv önszabályozásának megfelelően mozognak, az elfogyasztott tápláléktól függően. Mozgását saját - a nyálkahártya kötőszövetében és az izomrétegek között húzódó -idegfonatok felügyelik, s a központi vegetatív idegrendszer inkább csak módosítja azt. Működését 100 millió körül idegsejt segítségével figyeljük és irányítjuk. Ez több mint a gerincvelőben lévő idegsejtek száma! Az izmos bélfalat kívülről újabb kötőszövet borítja, ami már a belet kívülről burkoló savós hártyához rögzíti. E savós hártya teszi lehetővé az egyes bélszakaszok egymáson való elcsúszását, enélkül nem volna mód az emésztőmozgásokra.
Bélszakaszok
A bél egyes szakaszainak a vékony- és vastagbél felépítése és működése részleteiben is érdekes. Áttekintésként élőször érdemes megismerni az egyes bélszakaszokat.
| Az emésztőcsatorna része | Bélszakasz | Legfőbb feladata | |||
| Vékonybél (Intestinum tenue) Hossza: 300 cm Átmérője: 2,5 cm Felülete: 200-250 m2 Emésztés ideje: 8 óra Nyálkahártya: egymagsoros, kutikuláris hengerhám |
Patkóbél (Duodenum) hossza: 25-30 cm |
emésztőnedvek termelése, emésztés |
|||
| Éhbél (Jejunum) hossza: 120 cm |
emésztés zsírfelszívás |
||||
| Csípőbél (Ileum) hossza: 150 cm |
felszívás | ||||
| Vastagbél (Intestinum crassum) Hossza: 150-180 cm Átmérője: 5-6 cm Emésztés ideje: 2-60 óra Nyálkahártya: kutikuláris hengerhám |
Vakbél (Caecum) hossza: 7 cm |
víz- és sóvisszaszívás, székletképzés, vitaminok felszívása |
|||
| Felszálló vastagbél (Colon ascendens) hossza: 25 cm |
|||||
| Harántvastagbél (Colon transversum) hossza: 30 cm |
|||||
| Leszálló vastagbél (Colon descendens) hossza: 60-70 cm |
|||||
| Szigmabél (Colon sigmoideum) hossza: változó |
|||||
| Végbél Nyálkahártya: vastagbélhám, elszarusodó laphám |
Végbél (Rectum) hossza: 5-20 cm |
széklettárolás és -ürítés |
Védelmi rendszer
A táplálékkal nem csak hasznos anyagokat veszünk föl, bizony számos kórokozó is remek utat talál a tápcsatornán át a szervezetünkbe. Nem véletlen, hogy emésztőrendszerünket immunrendszerünk előretolt helyőrségei, nyirokcsomók és nyiroktüszők szegélyezik, valamint számtalan immunrendszeri sejt végzi a belek környékén szolgálatát.
Az első hatékony védgátat még a gyomorban képződő tömény sósavas gyomorsav képezi, a savas fürdőn kevés kórokozónak sikerülhet átjutni, életképesek inkább csak a nagyon ellenálló tokkal érkezők maradhatnak. Ezért a gyomor és a vékonybél gyakorlatilag sterilnek tekinthetők. Ez mégsem volna elegendő, a vékonybél rendkívül nagy felületének rejtekében még így is könnyen elszaporodhatnának a kórokozók. Immunrendszerünk nagy erőkkel védi a béltraktust; az össze immunrendszeri sejt 70 százalékát az emésztőrendszerbe küldi.
A nyirokrendszer kis nyirokerekkel képviselteti magát a bélbolyhokban, melyek közepén gazdagnyirokér-hálózat fut. Számos nyirokcsomó is elhelyezkedik a belek mentén, amelyekből szükség esetén rengeteg nyiroksejt tud pillanatok alatt a véráramba kerülni. A féregnyúlvány legfontosabb szerepe is a védelem. Falait belülről nyirokszövet béleli, ami a "harcban eleső" fehérvérsejtek helyébe mindig újakat állít. A védelmi rendszer további fontos tényezője a milliárdos létszámú bélflóra. Ha ennek baktériumai nem volnának, helyüket kórokozó mikroorganizmusok foglalhatnák el.
Legjobban: