A biopszia egy fontos mintavételi eljárás, amellyel többféle daganattípus és betegség azonosítható. Ennek során egyes szervek - például a méhnyak, a tüdő vagy a gyomor - gyanús területéről kimetszenek egy kis szövetdarabot, amelyet szövettanilag feldolgoznak. Általában olyan citológiai vizsgálat előzi meg, amely nem hozott egyértelmű eredményt, ezért az orvosoknak pontosabb képet kell kapniuk a beteg állapotáról.
A biopszia menete
A betegnek csak akkor kell előkészülnie, ha a mintavétel a gyomorból vagy a tüdőből történik, ilyenkor az orvosok javasolják, hogy a beavatkozást megelőző néhány órában ne egyenek és igyanak semmit. Létezik incízionális és excízionális biopszia: előbbinél csupán a szövetek egy részét veszik ki, míg az utóbbi esetében a teljes területet vizsgálják. Hogy pontosan hogyan zajlik a mintavétel, főként attól függ, honnan történik. Általában a testfelszín felől közelítik meg a szervet, néha azonban a testen belülről lehet csak hozzáférni. Ha az orvos a bőrön keresztül hatolna be, bemetszést ejthet rajta, illetve egy tűt is keresztül vezethet a felszínén. Utóbbi előnye, hogy fájdalommentes, a gyógyulás ideje rövidebb, és a fertőzésveszély is kisebb.
Ez is érdekelhet
A kimetszett szövetminta laborba kerül , ahol vékony metszetekre bontva patológus vizsgálja meg. Amennyiben abnormális sejteket talál, a szakember felméri, hogy milyen betegségről is van szó, és mennyire előrehaladott az állapota. Nem csupán daganatok deríthetőek fel ilyen módon, de például a pajzsmirigy különböző megbetegedéseit, a Crohn-betegséget vagy a veseelégtelenséget is diagnosztizálhatják a segítségével. Ennek függvényében állapítják meg a kezelés módját is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: