Ki is volt Florence Nightingale?
Florence Nightingale (1820 -1910) angol származású ápolónő volt. Gazdag arisztokrata családba született. A kor társadalmi elvárásainak megfelelő jövőt szántak neki, ám őt mindez nem igazán vonzotta. Férjhezmenetelen sem törte a fejét. Olyan hűvösen bánt a férfiakkal, hogy azok még az udvarlástól is tartózkodtak. Florence-nek volt egy titkos szenvedélye: kórházi ápolónőként serénykedett, és otthon a fiókjában kórházi zárójelentéseket rejtegetett, amelyeket suttyomban tanulmányozgatott. Családja elképedt, amidőn tudomást szerzett vágyálmáról, nevezetesen, hogy ápolónő akar lenni. Ne felejtsük el, előkelő családba született. Abban a korban az ilyen társadalmi rangú hölgyek nem dolgoztak, s ő nem csak hogy dolgozni akart, hanem ráadásul egy meglehetősen lenézett szakterületre vágyott. Akkoriban az ápolónők bőven adtak okot arra, hogy semmibe vegyék őket. Képzetlenek voltak, és nem megfelelően bántak a betegekkel. A korabeli kórházakban irdatlan körülmények uralkodtak: orrfacsaró bűz terjengett, kosz volt mindenütt, az új betegeket az eltávozott betegek ágyába fektették - ágyhuzatcsere nélkül. Florence felismerte, hogy milyen fontos volna a rend, tisztaság, jó levegő, megfelelő táplálkozás, emberi hang, mosoly, szeretet.
Mi tette őt híressé?
1853-tól 1856-ig dúlt Oroszország és a szövetségesek, Nagy-Britannia, Franciaország, Törökország, valamint Szardínia között a krími háború.
Florence megszervezte a magukra hagyott sebesültek ellátását. Ő lett a Törökországban lévő valamennyi hadikórház női személyzetének főnöknője. Lámpával a kezében fáradhatatlanul járt-kelt a sebesültek között, ezért "lámpás hölgy"-nek nevezték el. Rajongtak érte a katonák.
Hatására 1857-ben nagy nemzeti alapítvány létesült, amelynek kamataiból ápolónőket képeztek ki. Több írása jelent meg a betegápolásról. A londoni Orvostörténeti Múzeum és Könyvtár - noha nem volt orvos - kiemelt helyen emlékezik Florence Nightingale-re. Élettörténetét itthon Kertész Erzsébet tollából, "A lámpás hölgy" c. leányregényből ismerhetjük meg.
Az ENSZ, illetve az Egészségügyi Világszervezet is deklarálta: Florence Nightingale tiszteletére ünnepeljük 1974 óta minden év május 12-én, az ő születésnapján az Ápolónők Világnapját, más néven az Ápolónők, illetve Ápolók Nemzetközi Napját (többféle elnevezéssel találkozhatunk). Az Ápolónők Nemzetközi Tanácsa már korábban, 1965-ben megtartotta első rendezvényét. Itthon Magyarországon a legeslegelső ilyen ünnepséget 1989-ben a Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézetben szervezték. Azóta már sok intézmény átvette tőlük ezt a szép szokást, de országosan még nem terjedt el.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ünneplés a Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézetben
A Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet már nyugdíjban lévő ápolási igazgatója az intézményükben máig is zajló ünnepségek történetét mesélte el:
"Az 1980-as évek végén olyan fizetős ápolási osztály nyílt a Péterfyben, ahol a bennfekvőknek nem elsősorban orvosi ellátásra volt szükségük, hanem csupán odafigyelő felügyeletre, gondos ápolásra mert önmagukat már nem voltak képesek ellátni. Sokan hozták be idős hozzátartozóikat, szeretteiket, mivel dolgoztak; s nem tudott vigyázni rájuk senki. Az emberek hamar elfogadták ezt a lehetőséget. Nagyon szívesen hozták visszatérőként is a családtagjaikat. Volt olyan, aki két éven át is nálunk feküdt. Ez az osztály akkoriban kuriózum volt a szocialista Magyarországon, hiszen a legtermészetesebbnek vette mindenki, hogy az egészségügyi ellátás teljesen ingyenes. Az egész ország felfigyelt rá. Az osztály igen sok belföldi s a rendszerváltástól fogva külföldi látogatót vonzott a világ különböző tájairól, akik kíváncsiak voltak arra, hogyan működik a magyar egészségügy. Az egész kórházat végigjárták."
Hogyan jött létre a Nővér Alapítvány?
"Egy alkalommal japán küldöttség érkezett hozzánk. Megmutattuk nekik a bölcsődénket és óvodánkat is. Igen meg voltak hatódva attól, hogy a dolgozók kisgyermekeiről ilyen szinten is gondoskodunk. A látogatás végén kis összegű japán yent kaptam tőlük ajándékba, amitől szinte megijedtem. Nem tudtam, mit kezdjek vele.
Ekkor jött az ötlet: a yent forintokkal még kiegészítve létrehozok egy magánalapítványt. Így született meg 1992-ben a Nővér Alapítvány. Kitartóan kerestem a további támogatókat. Ahol csak tudtam, kértem. A későbbiekben - amikortól erre lehetőség nyílt - az adó 1 százalékaiból is szép összeg folyt be az alapítvány számlájára, ami igencsak fellendítette a működését. Mindezt a nővérek taníttatására, továbbképzésére, tudományos értekezleteken való részvételük támogatására fordítottuk és fordítjuk mind a mai napig."
Megemlítene egy konkrét példát?
"Egy nővérnek soha nem volt annyi fizetése, hogy abból külföldre kijusson. Az Orvostovábbképző Intézetben egy urológus főorvosnő kezdett németországi szakmai tanulmányutakat szervezni szakdolgozók részére; majd átvette tőle a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika vezető főnővére. Jelenleg is ő szervezi, s mindig kiutazik a csoporttal. Óriási segítséget jelent, mert beszél németül. Ő tolmácsol. A mintegy 50 fős buszon régen minden évben tíz péterfys kolléganő is ült, akiknek az utazását teljesen a Nővér Alapítvány fedezte. Ezek az utak napjainkban is mennek, csak sajnos az egyre emelkedő költségek miatt ma már kevesebb, hat-nyolc szakdolgozónak az útját tudja fizetni az alapítvány. Osztályos javaslat és kuratóriumi döntés alapján nyerik el a tanulmányi utat."
Mi történik Németországban?
"A csoportok mindig ugyanazt az útvonalat járják be Hamburg tartományba utaznak. Eutinban szoktak megszállni, ahol a város, valamint az egészségügyi intézmények vezetői fogadják őket. A magyar csoport megérkezte mindig is nagy esemény a város életében. A helyi sajtóban már másnap fényképes cikkben adnak hírt róla. Kinntartózkodásuk alatt mindennap más város egészségügyi intézményébe látogatnak el, ahol az ottani vezetők fogadják a csoportot, és részletesen megmutatnak nekik mindent, előadásokat tartanak. A magyarok képet kapnak a kinti szakképzésről is.
Az évek folyamán napjainkig a Péterfyből mintegy 120 szakdolgozó nővér, asszisztensnő, konyhai dolgozó, műtősnő, gyógytornász, betegszállító, dietetikus, közegészségügyi felügyelő járt kint.
Olyan jó baráti kapcsolat alakult ki a németországi eutini egészségügyi iskola igazgatója és közöttünk, hogy több kamionnyi új vagy használt, de a mienknél még így is sokkal jobb állapotú és modernebb ágyat, textilárut, különféle felszereléseket kapott tőlük a Péterfy ajándékba.
Egy-egy ilyen utazás mindig fantasztikus élményt nyújt, hiszen olyan magas színvonalon felszerelt intézményekben járnak, amiről itthon álmodni sem lehet. Különösen igaz ez a régebbi években tapasztaltakra. A felszereltséget illetően mára már kezd elmosódni a különbség. A szakmai programok mellett a csoportnak lehetősége nyílik megismerkedni az ország nevezetességeivel is. Színvonalas ellátásban részesülnek, szálláshelyük kiváló. Egy bő heti "luxusélet"-ben volt és van részük.
Ez is érdekelhet
Május 12-e, Florence Nightingale születésnapja, illetve az Ápolók Nemzetközi Napja alkalmából a Nővér Alapítvány létrehozását követő évektől fogva minden esztendőben tartunk ünnepséget és megjutalmazzuk a dolgozóinkat. Ezen eseményre német barátainkat is meghívjuk. Idén 2007. május 8-án ünnepeltünk."
