A normál légzésszám egyénenként eltérhet ugyan, de felnőttek esetében a percenkénti 12-20 lélegzetvételt tekintjük átlagosnak. Ilyen gyakoriság mellett egy alkalommal épp annyi szén-dioxidot lélegzünk ki, mint amennyit a következő kifújásig megtermel a szervezetünk. Előfordulhat viszont, hogy a szokásosnál szaporábban vesszük a levegőt. Dr. Tárnok Ildikó , a Tüdőközpont tüdőgyógyásza a magas légzésszám lehetséges okait foglalta össze.
Hogyan mérhető a légzésszám?
Ahhoz, hogy hiteles értéket kapjunk, nagyon fontos, hogy a légzésszámot nyugalomi állapotban mérjük. Testedzés után, de akár a szobán keresztül sétálva sem pont azt az értéket kapjuk, mint egy kényelmes széken ülve. Egy lélegzetvételnek számít egy belégzés és egy kilégzés, tehát a mellkas egyszeri megemelkedése, majd nyugalmi helyzetbe való visszatérése. Figyeljük ezt a mozgást 60 vagy 30 másodpercig - ez utóbbi esetben az így kapott értéket duplázzuk meg -, és megkapjuk az egy percre jutó pontos légzésszámot.
Mi okozhat magas légzésszámot?
A légzésszám több tényezőtől is függ: megemelkedik, ha sportolunk vagy ha megsérülünk, de érzelmeink és hangulatunk, sőt, egyes gyógyszerek is hatással vannak rá. A láz is megemelheti a légzésszámot, a szervezet ugyanis a gyorsabb levegővételek segítségével próbálja csökkenteni a magasabb testhőmérsékletet. Ha viszont szorongás esetén, idegességünkben vagy ijedtségünkben gyorsabban vesszük a levegőt, az a pánikroham tünete is lehet.
A szaporább légzés szívbetegségre is utalhat. Ha a szív nem pumpál megfelelően, a szervezet a szükségesnél alacsonyabb oxigénszintet a gyakoribb lélegzetvétellel igyekszik kompenzálni. A magas légzésszám hátterében azonban légzőszervi betegségek is húzódhatnak: asztma, COPD és tüdőgyulladás esetén például nehézlégzés jelentkezhet, ezt pedig a szervezet gyakoribb levegővétellel próbálja meg kiegyenlíteni.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Enyhébb, átmeneti légzésszám-emelkedés bárkinél előfordulhat. Gondot a túl magas légzésszám okoz, különösen ha hosszabb ideig jelentkezik. Ha mellette láz és fáradtság is fellép, akkor mindenképpen indokolt az orvosi vizsgálat. Erősen ajánlott szakemberhez fordulni akkor is, ha krónikus légúti betegségek - például tüdőtágulat, asztma, COPD vagy krónikus hörgőgyulladás - mellett lép fel a gyakoribb lélegzetvétel. Ez ugyanis a betegség rosszabbodását is jelezheti.