„Kamaszkorban rögzülnek azok a szokások, amelyek felnőttkorban hatással lesznek egészségi állapotunkra, ezért ebben az időszakban kiemelten fontos, hogy megfelelő és hiteles információk álljanak rendelkezésre a táplálkozás vonatkozásában. Manapság a fiatalok gyakran a reklámok, a környezet hatására döntenek bizonyos élelmiszerek, illetve különböző étrendi alternatívák mellett, amelyek sok esetben nem megfelelő tápértékkel bírnak” – írja közleményében a 21 Nő az Egészségügyért Alapítvány. A szervezet a Táplálkozástudományért Alapítvánnyal együttműködve kérdőíves kutatás keretében mérte fel a középiskolások táplálkozási szokásait. A cél azt volt, hogy képet kapjanak arról, ma Magyarországon hogyan és mennyire egészségesen táplálkoznak a fiatalok.
A 2022 szeptemberében történt online felmérésben 524 fiatal vett részt a 15-18 éves korcsoportból. Az ország minden területéről érkeztek válaszok, összesen 67 középiskolából. A felmérés készítői a testtömegre és a testmagasságra vonatkozó adatok alapján kiszámították a fiatalok testtömegindexét. Ennek alapján elmondható, hogy a válaszadók 70,7 százaléka normál tápláltsági állapotú, 11,3 százaléka alultáplált, 0,6 százaléka súlyosan alultáplált. Emellett a fiatalok 11,9 százaléka túlsúlyos, 5,5 százaléka elhízott.
Sok fiatal fizikailag inaktív
A fiatalok több mint harmada (38 százalék) havonta 1-3 alkalommal, közel egyharmaduk (31,5 százalék) pedig hetente 1-3 alkalommal fogyaszt készételt, például éttermi vagy gyorséttermi, illetve hűtőpultban kapható készételeket. Az otthon elkészített étel és a családi étkezés közös élménye viszont egyre inkább kiszorul a mindennapokból a 21 Nő az Egészségügyért Alapítvány közleménye szerint. A válaszadók szintén közel egyharmada (34 százalék) reggeli nélkül kezdi meg a napot, ami negatívan befolyásolhatja az iskolai teljesítményüket is.
A felmérésben részt vevők 19,1 százaléka mindennap több mint 1 órát, 8,4 százaléka kevesebb mint 1 órát sportol. A legtöbben (23,7 százalék és 24 százalék) hetente 3-4 alkalommal vagy heti 1-2 alkalommal sportol. A mozgásszegény életmód mint rizikófaktor már a 15-18 éves korcsoportra is jellemző. Kubányi Jolán, a Táplálkozástudományért Alapítvány elnöke szerint a felmérésből kapott adatok rámutatnak arra, hogy az egészséges táplálkozás népszerűsítése és gyakorlati megvalósítása a fiatalok körében egyre időszerűbb annak érdekében, hogy a felnőttkori krónikus betegségek megelőzésében hatékonyan tudjunk fellépni. A 21Nő "Egészségtudatos iskola" projektje is ezt a munkát készíti elő.