Többek között a pajzsmirigy alulműködését, az agyalapi mirigy daganatát vagy a cöliákiát is 1,5-2 évvel a tünetek jelentkezése előtt felfedezhetik a gyermek testmagasságának évenkénti követésével. A lelassult növekedés hátterében ugyanis a legtöbbször krónikus betegségek állnak - írja oldalán a Semmelweis Egyetem.
Miért fontos a magasság?
A gyermekgyógyászatban minden paraméternek meghatározott normálértékei vannak kortól és nemtől függően. Ez a testmagasságra is igaz. A gyermek magasságát, illetve annak időbeli alakulását az úgynevezett növekedési grafikonon - percentilis görbén - követik. Ez alapján könnyen megállapítható, ha a gyermek növekedési üteme eltér az átlagostól - magyarázza Dr. Luczay Andrea gyermekendokrinológus. A normál testmagassághoz képest életkoronként és nemenként változó mértékű eltérés megengedett.
Az alacsonynövésre legtöbbször a védőnői, óvodai, iskolai vagy házi gyermekorvosi szűrővizsgálatokon derül fény. De előfordulhat az is, hogy a szülőben merül fel, hogy a gyermek túl alacsony a társaihoz képest. A szakember szerint fontos lenne, hogy a szülők is ismerjék a percentilis görbét, az évenkénti követés azonban nem az ő feladatuk.
Az alapellátásban a házi gyermekorvosnak, illetve védőnőnek kellene nyomon követnie a görbét egészen a növekedés lezárulásáig. Ez azért fontos, mert a növekedési ütem lassulásából krónikus állapotokra lehet következtetni, így pedig bizonyos betegségeket akár másfél-két évvel a tünetek jelentkezése előtt felfedezhetnének.
Milyen vizsgálatokra lehet számítani?
A kivizsgálás minden esetben az alapellátásban, a házi gyermekorvos rendelőjében kezdődik. Először a szülőket kérdezik ki, többek között a terhességről, a szülésről, valamint az életkörülményeikről. Utánajárnak, hogy van-e a gyermeknek ismert krónikus betegsége, és a szülők testmagasságát is ellenőrzik. Ezután következik a gyermek részletes vizsgálata, amikor az alacsonynövés hátterében esetlegesen meghúzódó betegségeket keresik - ismerteti Dr. Luczay Andrea.
A vizsgálatok során nézik többek között a vérképet, a máj- és vesefunkciókat, valamint a pajzsmirigyműködést. Az alacsonynövés kivizsgálásához hozzátartozik még a csontok érettségét, a csontkort megállapító kézröntgen, illetve elvégezhetőek további kiegészítő vizsgálatok is, például hasi ultrahang vagy agyalapimirigy- MR . Az endokrinológus elrendelhet nemihormon-vizsgálatot és kromoszómavizsgálatot is.
Milyen betegségek okozhatnak elmaradást?
A növekedési elmaradás miatt elvégzett vizsgálatok során fény derülhet krónikus betegségekre is. Felfedezhetnek többek között szív-, tüdő-, vese- és idegrendszeri betegségeket, vagy olyan gyomor- és bélrendszeri rendellenességeket, amelyek felszívódási zavart okoznak. Utóbbi csoportba tartozik például a cöliákia, amely néha hamarabb megmutatkozik a növekedés lassulásában, mint hogy hasfájást, puffadást, hasmenést, fogyást okozzon - figyelmeztet a szakértő.
Az alacsonynövéshez hozzájárulhat nagyon súlyos pajzsmirigy-alulműködés, Turner-szindróma vagy az agyalapi mirigyben termelődő növekedési hormon hiánya is. A túl alacsony testmagasság érintheti még a méhen belül elmaradt növekedésű csecsemőket is, akik a várandósság idejéhez képest túl kicsi hosszal vagy súllyal születettek. Ezeknek a csecsemőknek kétéves korukig utol kell érniük magukat, ám az esetek 10 százalékában ez mégsem történik meg. Ilyenkor alapos kivizsgálás, szükség esetén pedig növekedésihormon-kezelés javasolt.
Hogyan lehet kezelni az alacsonynövést?
A terápia módját mindig az alacsonynövés hátterében meghúzódó ok határozza meg. Ha pajzsmirigy-alulműködésre derült fény, akkor azt kell célzottan kezelni, ha pedig a háttérben a növekedési hormon alacsony szintje igazolódott, akkor a növekedési hormon pótlása javasolható.
A növekedésihormon-pótlásától a szülők egy része fél, a szakember azonban hangsúlyozta, hogy mellékhatásoktól nem kell tartani, hiszen ilyenkor - az inzulinkezeléshez vagy a pajzsmirigyhormon pótlásához hasonlóan - csupán a hiányzó mennyiségű növekedési hormont kapja a szervezet. A kezelés akár plusz 10-12 centimétert is jelenthet felnőttkorban. A terápiát azonban mindenképpen fontos még a serdülőkor vége előtt elkezdeni, hiszen a gyógyszeres kezelés csak a csontosodás befejeződése előtt lehet eredményes.