Az allergia a szervezet túlérzékenységi reakciója. Ez azt jelenti, hogy testünk saját, normális védekező reakciói hevesebben zajlanak le, és igen kellemetlen, olykor akár életveszélyes állapotot idézhetnek elő.
A gyógyszerek nagyrészt mesterséges vegyületek, amit a szervezet kívülről érkező, testidegen anyagként ismer fel. Az, hogy ugyanarra a vegyületre az egyik beteg szervezete miért reagál allergiás reakcióval, a másiké pedig miért nem, pontosan nem ismert. Allergiás reakció bárkiben, bármilyen gyógyszerrel szemben kialakulhat, elméletileg akkor is, ha korábban semmiféle problémát nem okozott a szer szedése. Általánosságban igaz az, hogy a vegyülettel történt első találkozáskor nem jelentkezik allergiás reakció, csak annak ismételt bevételekor.
A leggyakoribb túlérzékenységi reakciót kiváltó szerek talán az antibiotikumok, közülük is a penicillinszármazékok és egyes fájdalomcsillapítók. Gyakorta láthatunk hasonló jelenséget a bőrön alkalmazott krémek, kenőcsök hatóanyagaival szemben is.
Az allergiás reakciók igen sokfélék. Mégis segíti a felismerésüket, hogy gyógyszer szedéséhez köthetők. Gyakori a bőrviszketés és a bőrön jelentkező csalánkiütés. Előfordulhat bőrbevérzés, és gyakori a vizenyők kialakulása is. A szemhéjödéma ijesztő, de sokkal veszélyesebb a gégevizenyő, ami akár a beteg fulladásához is vezethet. A legfélelmetesebb azonban a keringés összeomlása, a sokkos állapot kialakulása. Ez leginkább vénásan adott injekció esetén fordul elő.
Ha valamilyen orvosság szedése kapcsán allergiás tüneteket észlelünk, a legfontosabb tennivaló, hogy ne vegyünk be többet a gyógyszerből, és forduljunk orvoshoz. A tünetek a legtöbb esetben ezt követően néhány napon belül elmúlnak. Fontos, hogy felírjuk, vagy megjegyezzük az allergiát kiváltó gyógyszer nevét, és ha az orvos valaha is megkérdezi, van-e gyógyszerérzékenységünk, említsük azt meg neki. A szer, vagy hasonló hatóanyagú gyógyszer ismételt szedése ugyanis a korábbinál súlyosabb reakciót válthat ki.
Nem szabad azonban összekeverni az allergiás reakciót a gyógyszerek mellékhatásaival, melyeket szintén meg kell említeni az orvosnak, de nem minden esetben zárják ki a hatóanyag későbbi, ismételt alkalmazását. IX. évf. /4. szám