A magyar lakosság egészségi állapota hatékonysági, termelékenységi és növekedési tartalékot jelent a gazdaság számára, aminek javításához a megelőzés, az egészségtudatosság erősítése és az egészségügyi intézményrendszer hatékonyabbá tétele járulhat hozzá - olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Versenyképességi jelentésében, melynek legfontosabb megállapításaiból és mutatóiból a Portfólió készített összeállítást . A minden évben kiadott jelentésben hagyományosan nagy hangsúlyt fektetnek a magyarok egészségi állapotára és ehhez kapcsolódóan az egészségügyi rendszer működésére a szakértők.
Az egészség a nemzeti vagyon része
Ennek oka főképp az, hogy egészséget a nemzeti vagyon részének tekintik, mely az ország egyik legfontosabb erőforrásának, a humán tőkének az alapja. "A tartósan fennálló betegségek csökkentik a munkában eltöltött aktív időt, valamint a munkaerő termelékenységét, továbbá az idő előtti halálozás is jelentős kárt okoz a nemzetgazdaságnak. Éppen ezért a meglévő egészség megőrzése egyéni és gazdasági szempontokból is előnyös a társadalomnak" - fogalmaznak a most megjelent Versenyképességi jelentésben , melyből kiderült az is, hogyan változtatnának a jelenleg nem túl rózsás helyzeten a szakértők.
Véleményük szerint mind a várható egészségben eltöltött évek növekedését, mind a jelenleg reform előtt álló hazai egészségügyi rendszer fenntarthatóságát is az segítené leginkább, ha nőne a lakosság egészségtudatossága és nagyobb hangsúlyt kapna a prevenció az ellátórendszerben. Utóbbi kapcsán a rendszeres állapotfelmérések és a szűrővizsgálatok fontosságát hangsúlyozták.
Mint a jelentés Egészséges társadalom című fejezetében kifejtik, "az egészségügy szempontjából a betegségek megelőzése a legegyszerűbb és legtakarékosabb módja annak, hogy a lakosság egészségi állapota megfelelő legyen. Az egészséges életmódra törekvés azonban még nincs kellőképpen jelen a magyar lakosság körében, amelyet a morbiditási és mortalitási mutatók is alátámasztanak." Erre konkrét példákat is találunk a dokumentumban. Ilyenek például a 18 évnél idősebb lakosság elhízásai adatai is, melyek szerint Magyarország az EU harmadik elhízottabb nemzete Málta és az Egyesült Királyság után. De nem csak a túlsúly okoz gondot.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A rendszeres testmozgás hiánya, a dohányzás és az alkoholfogyasztás mind rontanak a magyar egészségügyi és gazdasági eredményeken, ezért ezek változtatásával lehetne érdemi javulást elérni. A dokumentumból kiderült, az összes magyar halálozás több mint fele visszavezethető valamilyen viselkedési kockázatra, amelyen belül nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magas a nem megfelelő táplálkozás hatása. A jelentésben külön foglalkoztak a rosszindulatú daganatos betegségek halálozási arányával is, mely az EU-ban nálunk a legmagasabb, bár megfigyelhető egyfajta csökkenési trend. Hangsúlyozzák, akkor volna esélyünk e sereghajtó helyről előrébb lépni, ha tovább bővítenék a szűrővizsgálatokat.
Nálunk megy el a legtöbb gyógyszerre
Ám nemcsak a magyarok egészségi állapotáról festenek reális, ám sajnos szomorú képet a jegybank elemzői, górcső alá vették az egészségügyi ellátórendszerünket is. Eszerint például Magyarországon uniós átlag alatti az 1000 lakosra jutó orvosok száma, melynek egyik oka az orvostársadalom elidősödése, bár ez általános probléma Európában. Ám mindehhez hozzáadódik az orvoselvándorlás, mely már inkább csak a keletközép-európai régió sajátossága.
Ez is érdekelhet
Az ország egészségügyi kiadásait vizsgálva a szakértők arról is írnak, bár a V3-akhoz (6,8 százalék) képest jobban állunk a GDP-arányos egészségügyi kiadások terén (6,9 százalék), jócskán elmaradunk az EU-s átlagtól (8,3 százalék), sőt némi csökkenés is megfigyelhető volt ebben 2010 óta. Miközben azonban a GDP arányos egészségügyi kiadások az EU-s átlag alattiak, addig az ország GDP-arányos gyógyszerügyi kiadásai (1,9 százalék) jóval a felett vannak (1,4 százalék). A lakosság nem megfelelő egészségi állapota és alacsony együttműködési hajlandósága, az ellátórendszer strukturális problémái, az orvoslátogatók enyhe szabályozása és a gyógyszerreklámok elterjedtsége egyaránt hozzájárul a magas gyógyszerügyi kiadásokhoz Magyarországon - olvasható a jelentésben.
