Mi is az a komputer tomográfiás (CT) vizsgálat?
Röntgensugárral történő számítógépes rétegvizsgálat. A vizsgálat a testen áthaladó röntgensugárral történik, mely sugarak a test különböző szöveteiben különböző mértékben nyelődnek el, ezért csak nagyteljesítményű számítógép képes kis árnyalati különbségek képek formájában történő megjelenítésére.
Mikor végzünk CT vizsgálatot?
A kezelőorvosnak tisztában kell lennie, mikor szükséges a CT elvégzése. Amennyiben kérdéses az indikáció, célszerű a vizsgálatban járatos radiológus szakorvossal történő személyes megbeszélés. Ennek során a vizsgálatot végző orvos és asszisztens számára elengedhetetlenül fontos a kórelőzmény, a klinikai adatok, illetve egyéb lépalkotó vizsgálatok eredményeinek ismerete.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A CT vizsgálat alkalmas olyan diagnosztikus kérdések megoldására, amelyek egyéb módszerekkel, ultrahang, hagyományos röntgenvizsgálat stb. nem dönthetők el teljes biztonsággal. Felhasználható a már kimutatott elváltozások kiterjedésének kimutatására, illetve az elváltozások karakterizálására. Alkalmas a további műtéti beavatkozás megtervezésére, röntgenbesugárzás, gyógyszeres terápia megtervezésére, ezek eredményének nyomon követésére.
A megfelelő minőségű vizsgálat elvégzéséhez és értékeléséhez elengedhetetlen a korábbi vizsgálatok eredményének ismerete, mint például az ultrahang vizsgálati leletek (az elkészített képi dokumentációkkal együtt), valamint a korábbi CT, illetve MRI felvételek megtekintése. Különösen fontos ez akkor, ha a kezelés eredményét kívánjuk megítélni.
A leggyakoribb CT vizsgálati kérések a fejfájás okának tisztázása, koponya sérülések, nem gyógyuló tüdőbetegségek például fibrocystás tüdőelváltozások, bronchiectasia, gyulladásos folyamatok kimutatása.
Az előkészítés menete
Mindezek a mindennapos gyakorlatban is szükségesek, hiszen ezek jelentős részének már az osztályon meg kell történnie.
Nézzük a gyakorlati előkészítés fő szempontjait. Minden vizsgálat előtt 4 órás, altatás esetén 6 órás éhezés szükséges. Altatásra van szükség olyan esetekben, amikor a gyermek együttműködésére nem számíthatunk. Az altatásos vizsgálatra történő előjegyzés esetén minden esetben meg kell kérdezni a szülőt, hogy kapott-e a gyermek a közeli hetekben védőoltást, mert ilyenkor csak 4 hét múlva altatható a gyermek, kivételt képez az akut vizsgálat. Az altatás nem végezhető el akkor sem, ha a gyermek lázas, vagy hurutos beteg. Így számos esetben a szülőt és a beteget felesleges úttól és további esetleges infekcióktól is megkíméljük.
Miért adunk kontrasztanyagot?
Kontrasztanyagok adagolásánál meg kell különböztetni a vénásan, illetve a szájon át adott kontrasztanyagokat.
Az intravénás kontrasztanyag segítségével az erek láthatóvá válnak, illetve a szövetek minőségét biztonsággal tudjuk elkülöníteni. Az intravénás kontrasztanyag adásakor a 4 órai éhezésre a kontrasztanyag vénába történő bejuttatása miatt van szükség. A beadott mennyiség testsúly-kilogrammonként 1-1,5 ml. Bizonyos vizsgálatoknál, pl. hasi és mellkasi, illetve érvizsgálatok, esetleg ennek duplája, akár 2,5 ml/tskg is szükség lehet.
Előfordulhat vénás adagolás esetén viszonylag igen ritkán mellékhatásként hányás, hányinger, illetve kontrasztanyag allergia. Az allergiás reakciók közül a legismertebb a bőrreakció, súlyosabb szövődmény a gégeoedema, illetve az anaphylaxiás shock. A bőrre használt jódos lemosás esetén előforduló érzékenység nem azonos a kontrasztanyag érzékenységgel. Természetesen ezek elhárítására a CT laboratóriumnak fel kell készülnie, nagyon ritkán szükség lehet az intenzív osztály bevonására is.
Intravénás kontrasztanyag adásától csak bizonyos vizsgálatok esetében tekinthetünk el, mint pl. a melléküregek vizsgálata, traumás törések (koponya, illetve a csontok vizsgálata) esetén, valamint néhány tüdőelváltozás során. Ennek megítélése már minden esetben a radiológus orvos feladata.
Szájon át adott kontrasztanyagok
Hasi, illetve kismedencei vizsgálatokhoz szájon át adott kontrasztanyag adására van szükség a belek feltöltésére. Ezen kontrasztanyagoknál a fent említett allergiás reakciókkal nem kell számolni. A mennyiség, illetve az itatás módja azonban különböző.
Hasi vizsgálathoz vízoldékony kontrasztanyag 3-4 százalékos higított oldatát használjuk, melyet ha lehet, teába, illetve nem szénsavas és nem rostos italba töltve szívesen elfogyasztanak a gyermekek, de még a felnőtt betegek is. A mennyiség a testsúly függvénye. Egy körülbelül 20 kg-os gyermek vizsgálatánál ez kb. 2 dl folyadékot jelent, felnőtt 60 kg-os testsúllyal bíró betegnél ez már 6 dl. A folyadékot körülbelül 15-20 perc alatt kell elfogyasztani kisebb adagokban, majd azt követően kb. 20 perc múlva kerül sor a vizsgálatra.
A kismedencei vizsgálatoknál a teljes bélrendszert ki kell tölteni kontrasztanyaggal. A mennyiség ugyancsak a testsúly függvénye, kb. duplája mint a hasi vizsgálatoknál. Az itatás módja sem ugyanaz. A teljes béltraktus kitöltéséhez a folyadékot frakcionáltan kell elfogyasztani, vagyis pl. az 1 liter folyadékot deciliterenként kell meginni, általában 10 percenként 1 dl-t. Ebből már az is kiderül, hogy a vizsgálatra körülbelül 90 perc múlva kerülhet sor. Ennyi idő szükséges ahhoz, hogy a kontrasztanyag egészen a végbélig jusson el.
Altatott gyermekek hasi vizsgálatához az itatást követően körülbelül 1 órai várakozásra van szükség, hogy a gyomor üres legyen. Az altatott gyermek kismedencei vizsgálataira a szakaszos itatás nem vonatkozik, csak a mennyiséget kell növelni. Az újszülöttek esetében a szájon át történő itatás nem lehetséges, ott csak az éhgyomor szükséges és a kontrasztanyagot szondán át juttatjuk a gyomorba. Ennek mennyisége egészen minimális, 10-20 ml. A hasi erek vizsgálatánál nem adunk szájon át kontrasztanyagot.
A gyermekek és szülők felvilágosítása a vizsgálatról
A felvilágosítás többféleképpen valósulhat meg. Szóban közvetlenebb, megfigyelhetők a reakciók és visszakérdezhetünk, vajon megértették-e mondanivalónk lényegét. Az írásos tájékoztatás személytelenebb, kevesebb lehetőség van a visszakérdezésre. A kettő együtt azonban nagyon jól alkalmazható.
Pszichés előkészítés. Ha megfelelően történt a pszichés előkészítés, nagyon sok esetben nincs szükség altatásra, ennek jelentőségét nem kell külön hangsúlyozni. Már 4-6 éves, sőt sokszor 3 éves gyermek vizsgálata is elvégezhető altatás nélkül. Mindezt úgy érhetjük el, ha mindenről tájékoztatjuk, ami körülötte, vele fog történni. A gyermeknek mozdulatlanul kell feküdnie egy mozgó asztalon, ezt ha szükséges, meg is lehet, sőt kell mutatni. Azt is el kell mesélni, hogy injekciót fog kapni és az édesanyja vele lehet a vizsgálatnál. Lényeges a vizsgálat szempontjából a légzés rövid visszatartása is. Ez néhány próbálkozás során jól megtanítható már 4-6 éves gyermeknek is. Amennyiben az alapbetegség miatt - például bronchiectasia - a légzésszünetre nincs lehetőség, a vizsgálat értékelhetetlen lesz, tehát elvégzése felesleges. Ha mindezt tudja a gyermek, már nagyon sok szorongástól kíméltük meg őt és a szülőket is.
Mindezek alapján a vizsgálatot kérő kezelőorvossal egyetértésben kérjük, hogy a mellékelt beleegyező nyilatkozatot annak átolvasása után írja alá a szülő. Eredményes, informatív, a beteg sorsát befolyásoló vizsgálatot csak ily módon lehet elvégezni.
