A rákbetegségek korai felismerése életmentő lehet, hazánkban azonban kevesen járnak rendszeresen szűrésre. A modern képalkotó diagnosztika egyik legérzékenyebb eszköze, a teljes test mágneses rezonancia ( MR -) vizsgálatának segítségével - alig 60 perc alatt - átfogó képet kaphatunk a szervezet egészségi állapotáról.
"A teljes test vizsgálatát lehetővé tévő MR-berendezés nagyon hatékony fegyver a rákbetegségek elleni küzdelemben, segítségével felmérhető a daganatos betegségek kiterjedése és az esetleges áttétek, a tünetmentes pácienseknél pedig állapotfelmérésre is használjuk" - mondta el dr. Tombácz Andrea radiológus főorvos. Hozzátette: a teljes testről készített MR-felvételek nagyon pontos képet adnak a szervezet egészségi állapotáról, hiszen azokon valamennyi szerv és szervrendszer nagy pontossággal megjeleníthető, bizonyos elváltozások milliméteres nagyságrendben kimutathatóak.
Kinek javasolt a teljestest-MR-szűrés?
A berendezés az Affidea diagnosztikai központjában is megtalálható, ahol a nemzetközi protokolltól eltérő, annál részletesebb teljestest-MR-szűrést végeznek. A magánegészségügyi klinika szakorvosai hangsúlyozták, hogy a szűrést kérő páciensek közül minden második tünet- és panaszmentes, a vizsgálatot sokan prevenciós célból kérik.
"Arra a kérdésre, hogy milyen életkorban és kinek javasoljuk a teljestest-MR-szűrést, igen egyszerű a válasz: minden felnőtt férfinak és nőnek érdemes bizonyos időközönként szűrővizsgálatra jönnie, hiszen a daganatos betegségeknél a korai diagnózis lehetőséget ad a terápia időben történő elkezdésére. A teljes test vizsgálatának előnyei közé tartozik az is, hogy ezzel a páciens szűrése rövidebb idő alatt elvégezhető, mint ha az egyes testrészeket külön-külön vizsgálnánk" - fogalmazott a radiológus főorvos.
Az egyórás vizsgálat a páciens számára nem jár extra megterheléssel, mellékhatása nem ismert. A leggyakrabban panaszolt probléma a bezártságérzés - ez ellen a vizsgálat során kérésre nyugtatót ajánlanak, az ellazulást pedig feszültségoldó képi animáció, zene is segíti. Az MR-vizsgálat a páciensek részéről semmilyen előkészületet nem igényel, de célszerű éhgyomorra érkezni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az átfogó képet nyújtó MR-szűrés kiválóan alkalmas például a különböző ízületi és gerincproblémák, a csont- és izomrendszer, illetve a koponya vizsgálatára. Férfiaknál nagy biztonsággal szűri a prosztatadaganatot , nőknél a petefészek, a méhtest rosszindulatú elváltozásait. Lehetővé teszi, hogy még a tünetek megjelenése előtt felismerjék a máj, a hasnyálmirigy, a vesék, a húgyhólyag, a mellékvesék és a női kismedencei szervek megbetegedéseit. A vizsgálat lehetővé teszi az esetleges áttétek felderítését, a csont- és hasi, lágyrész-, illetve koponya-áttét kizárását.
Ha a test vizsgálata során rosszindulatú elváltozás gyanúja merül fel, akkor az adott testrészre célzottan, esetenként kontrasztanyaggal újabb vizsgálatokat végeznek el. Az eredményeket a betegek 24-48 órán belül CD-n kapják meg, de természetesen e-mailben is kérhetik.
Hangsúlyozni kell, hogy a pacemaker sem feltétlenül kizáró ok: az új típusú eszközzel élők is igénybe vehetik az MR-szűrést éppen úgy, ahogy az ízületi protézisek vagy az agyi aneurizma ( ütőértágulat ) ellen használt modern záróeszközök, érklipek sem jelentenek feltétlenül kizáró okot. A vizsgálat azonban nem alkalmazható tüdőszűrésre.
Borús hazai adatok
Európa legtöbb országában csökken a daganatos megbetegedések gyakorisága, Magyarországon viszont egyre többször diagnosztizálnak rákot - hívják fel a figyelmet a szakértők az április 10-i nemzeti rákellenes nap alkalmából. Az aggasztó hazai adatok egyik oka, hogy a daganatot gyakran a gyógyulás esélyeit jelentősen rontó csúszással ismerik fel, mivel itthon nagyon alacsony a rendszeres szűrővizsgálatokra járók aránya. A rák továbbra is népbetegségnek számít Magyarországon: 1990 óta a legtöbb betegségcsoportban (infarktus, agyvérzés, májbetegségek) jelentősen sikerült csökkenteni a halálozások számát, de a daganatos betegségeknél nem javultak a mutatók, sőt fokozatos a rosszabbodás.
Az utóbbi évtizedekben a rák 30-33 ezer ember halálához vezetett itthon évente, 2016-ban 32987 fő halt meg daganatos betegségben: 18020 férfi és 14967 nő. Különösen aggasztó, hogy Magyarországon viszonylag magas a fiatalabbak aránya a daganatos betegek között, az elmúlt években növekedett mind az új esetek, mind a halálozások aránya. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint százezer 65 évesnél fiatalabb magyar közül egy év alatt 120-an halnak meg rákban, míg az új uniós országok átlagában ez a szám 90, a régebbi tagállamokban pedig mindössze 63.
Halálozási mutatóink európai összehasonlításban a legrosszabbak közé tartoznak. Ebben az életmódbeli, mentalitásbeli jellemzőkön kívül nagy a szerepe annak is, hogy az állami egészségügyi ellátórendszer nem működik elég hatékonyan - ahogyan ezt a kormány által készíttetett jelentés is leszögezte. Ebben hangsúlyozták, hogy 2014-ben az összes haláleset 26 százaléka, több mint 32 ezer haláleset lett volna elkerülhető, ha megfelelő a népegészségügyi ellátás. Az OECD és az Európai Unió jelentései szerint Európán belül hazánkban betegszenek és halnak meg a legtöbben daganatos betegségben: míg az uniós országokban százezer emberből évente átlagosan 266 hal meg rákban, hazánkban ez a szám 350 fölött van.
A vezető hazai rákbetegségek között első helyen áll a tüdőrák , a statisztikai adatok szerint a megbetegedések száma a tízszeresére nőtt hazánkban 1945 óta. A vastagbélrákban meghaltak számának növekedése mögött nem csupán az egészségtelen és mozgásszegény életmód elterjedése áll, hanem az a tény is, hogy ez a daganat sokáig panaszmentes, ezért a kezelést gyakran már későn kezdik el. Jellemző adat, hogy amíg például az Egyesült Államokban a vastagbélrák okozta halálozások száma a felére esett az elmúlt negyven évben, nálunk ez idő alatt 77 százalékkal nőtt az áldozatok száma. Az Amerikai Ráktársaság véleménye szerint az elért sikerekben a hatékonyabb gyógymódok mellett komoly szerep jut a korai felismerésnek is.
Sokan halnak meg prosztatarákban és emlődaganatban is itthon, pedig rendszeres szűrővizsgálattal ezek a betegségek korai stádiumban is felismerhetőek. 40 éves kor felett évente vagy kétévente ajánlott a férfiaknak urológiai, a nőknek mammográfiai vizsgálatra menniük. A rossz hazai statisztikák mögött komplex okok állnak. Az egészségügyi ellátórendszerben fennálló problémák, a betegút-szervezés hiányosságai mellett a szakértők kiemelik, hogy hiába jut jelentős forrás az onkológiai kezelésekre, ha a pénz felhasználása nem hatékony.
A szűrés és az életmód fontossága
A daganatos betegségek kialakulásában ismert az életmódbeli okok szerepe: rosszak a táplálkozási szokásaink, keveset mozgunk, sokan dohányoznak, és az alkoholfogyasztásban is élen járunk. Az utóbbi években a 40-60 éves nők között emelkedett meg itthon a rákos megbetegedések okozta halálozás. Ennek hátterében is jelentős szerepet játszik, hogy a középkorú és idősebb nők közül egyre többen dohányoznak. A szennyezett környezet is szedi áldozatait: Budapest a világ egyik legnagyobb daganatfertőzési góca, ahol százezer emberre évi ezernél több megbetegedés jut. Feltételezhető, hogy a társadalom lelkiállapota, a stressz is hozzájárul a magas rákhalálozáshoz.
Ez is érdekelhet
Ezek közül több rizikófaktoron nehéz változtatni, de amiatt csak önmagunkat okolhatjuk, ha elhanyagoljuk a szűrést. Sok esetben még a kiszűrtek kezelése is későn kezdődik, hiszen az állami ellátórendszer folyosóin bolyongó betegnek akár hosszú hónapokat is várnia kell az egyes vizsgálatokra, eközben pedig értékes időt veszít az eredményes kezelés lehetőségéből. A szűrővizsgálatokat ezért egyre többen magánegészségügyi szolgáltatóknál veszik igénybe. "Az egyre modernebb képalkotó diagnosztikai vizsgálatok kulcsfontosságúak a betegségek korai, időben történő felismerésében. Az egészségtudatosság növekvő népszerűsége - reményeink szerint - a rendszeresen szűrővizsgálatokra járók arányát is megnöveli majd" - tette hozzá a szakorvos.
