Akad néhány olyan paraméter a vérképben, amelynek szintváltozásai különösen érzékenyek az elfogyasztott táplálékra. Jó példa lehet erre a glükóz, azaz a vérben lévő szőlőcukor szintje, amely egy egészséges szervezetben is elérhet inzulinrezisztenciára vagy cukorbetegségre jellemző mértéket, amennyiben az éhominak szánt vizsgálat előtt megeszünk némi csokoládét. Hasonló gondok jelentkezhetnek például a vérzsírok és a koleszterin esetében is evés hatására, a húgysav koncentrációjának ellenőrzésekor pedig a megelőző napokban bevitt purintartalmú ételek okozhatnak nemkívánatos eltéréseket. Érdemes ugyanakkor megemlíteni, hogy a tartós koplalás sem szerencsés, hiszen ez szintén elronthatja a vizsgálat során mért értékeket.
Mikortól nem szabad enni?
Joggal merül fel persze mindezek tükrében a kérdés, hogy pontosan mennyi ideig és milyen megszorításokat kell betartanunk az étkezés terén. Először is tisztázni kell, hogy szükséges-e egyáltalán az éhgyomorra történő vérvétel. Függően attól ugyanis, hogy a kezelőorvos mely paraméterekre kíváncsi, megeshet, hogy nyugodtan megreggelizhetünk, mielőtt útnak indulnánk otthonról. Ha tehát megkaptuk a beutalót, bátran kérdezzünk rá az adott szakembernél, hogy éhgyomorra kell-e majd megjelennünk a vizsgálaton.
Amennyiben a válasz igen, az azt jelenti, hogy a vérvételt megelőző 10-12 órában már nem szabad semmilyen táplálékot magunkhoz vennünk. Ez nagyon sok időnek tűnhet, de tekintve, hogy a mintavételezés rendszerint a reggeli órákban történik, valójában csak arról van szó, hogy egy viszonylag korai, egyben könnyed, nem túl megterhelő vacsorát követően már ne együnk semmit a másnapi vizsgálatig. A megkötés ugyanakkor nem csupán a szilárd élelmiszerekre terjed ki, hiszen egyes levesek és italok is jelentős tápanyagtartalommal rendelkezhetnek. Bizonyos üdítőitalokban rengeteg hozzáadott cukor található, míg a tejben és egyéb tejtermékekben a fehérjetartalom is problémás lehet. Az alkohol- vagy tea- és kávéfogyasztást úgyszintén kerülni kell ebben az időszakban, mivel ezek számos szerv működésére komoly kihatással lehetnek, beleértve például a gyomrot, a májat és a veséket.
Mindez persze nem azt jelenti, hogy teljes mértékig tiltott lenne a folyadékpótlás, sőt! Ízesítetlen, szén-dioxid-mentes vizet bátran fogyaszthatunk a vérvételt megelőző órákban, mi több, ezzel megkönnyíthetjük a véna megszúrását és a vér levételét egyaránt. A dehidratáltság ráadásul néhány laboratóriumi érték esetén eltérésekhez vezethet a normális állapothoz képest. Legyen szó tehát akár csapvízről, akár palackozott ásványvízről, egyáltalán nem szükséges lemondanunk a kellő mennyiségű folyadékbevitelről.
Felkészülés a terheléses vércukorvizsgálatra
Mind a cukorbetegség, mind az azt megelőző állapotok megállapítására alkalmas vizsgálat a terheléses vércukorvizsgálat, amely során a szakemberek azt követik nyomon, hogy a páciens szervezete milyen mértékben képes felhasználni a fő energiaforrásául szolgáló glükózt. Ehhez éhgyomorra kell öt perc alatt meginni egy pohár vizet, amiben 75 gramm oldott szőlőcukor található. Innentől meghatározott időközönként levéve a vérmintákat jól monitorozható, hogy miként alakul a vércukorszint. Ahhoz, hogy a teszt pontos képet adjon az érintettek anyagcseréjéről, kiemelten fontos, hogy megfelelő állapotban érkezzenek meg a vizsgálatra.
Jelen esetben az éhgyomor kifejezés annyit tesz, hogy - a fentebb említett korlátozásokat betartva - legalább 10 órán keresztül koplalni kell a vizsgálat megkezdése előtt. Fontos ugyanakkor, hogy a megelőző három napban a páciensek minimum 150 gramm szénhidrátot fogyasszanak el naponta, valamint hogy a fizikai aktivitásuk ne térjen el az átlagostól. A két órát igénylő vizsgálat során mindvégig nyugalmi állapotban kell maradni, azaz tilos ez idő alatt a dohányzás és a fizikai aktivitás egyaránt. Fontos, hogy a vizsgálatot végző egészségügyi személyzetet mindig értesítsük az esetlegesen fennálló fertőzéses betegségeinkről és a bevett gyógyszereinkről, mivel ezek módosíthatják az eredményeinket.