Bár a szakértők nem tudják, pontosan mi okozza az emlőrákot, bizonyos tényezők, például az elhízás vagy a túlzott alkoholfogyasztás növelheti a kockázatát.
A Prevention csapata arra vállalkozott, hogy különválassza a tényeket és a tévhiteket, íme:
1. tévhit: Az emlőrák nagyrészt genetikai eredetű. Tény: Az esetek mindössze 5-10 százalékát okozzák a BRCA1 és BRCA2 nevű hibás emlőrák gének. Még az olyan nők körében is, akiknek családjában előfordult emlőrák, sok esetet nem a jellegzetes génmutáció, hanem a közös életmódbeli jegyek és a genetikai hajlam kombinációja okozza.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
3. tévhit: Az emlőrák mindig csomó formájában jelentkezik. Tény: Az emlőrákkal diagnosztizált betegek körülbelül 10 százaléka nem tapasztal csomókat, fájdalmat vagy más jeleket az emlőjében. A megjelenő csomók közül pedig 80-85 százalék jóindulatú. Ettől függetlenül bármilyen tartósan megmaradó csomó vagy tünet megjelenése esetén orvoshoz kell fordulni. Tünetei közé tartozik a kitapintható csomó vagy megkeményedés az emlőben, illetve a hónalj környékén, az emlő vagy az emlőbimbó érzékenysége, az emlő vagy az emlőbimbó alakjának megváltozása, váladékozás az emlőbimbóból, valamint vörös, duzzadt vagy hámló bőr az emlőn vagy az emlőbimbón.
4. tévhit: A mammográfia emlőrákot okoz. Tény: A sugárzás káros hatásainak kockázata eltörpül a korai diagnózis óriási előnyei mellett. A 40 éven felüli nőknek általában azt javasolják, hogy évente végeztessenek mammográfiai vizsgálatot. A sugárzás szintjét hatóságilag szabályozzák, és meglehetősen alacsonyan szabják meg - körülbelül annyi, mint természetes forrásból származó sugárzás 3 hónap alatt.
5. tévhit: A fogamzásgátló tabletták emlőrákot okoznak. Tény: Az orvosok szerint nincs elegendő bizonyíték ahhoz, hogy azt javasolják a nőknek, hogy az emlőrák elkerülése érdekében abbahagyják a fogamzásgátló gyógyszerek szedését. Bár a 90-es években még azt mutatták ki a tanulmányok, hogy a fogamzásgátlót szedők esetében valamivel nagyobb a kockázat, a szakértők hangsúlyozzák, hogy a mai fogamzásgátló készítmények összetétele sokat változott azóta, a többségük sokkal kevesebb hormont tartalmaz. A fogamzásgátlóval összefüggő emlőrák kockázat ráadásul az etnikumtól és az életkortól is függhet.
6. tévhit: A fiatal nőkben nem alakul ki emlőrák. Tény: Igaz, hogy a betegség a változó koron átesett nőkben gyakoribb, mégis bármilyen életkorban jelentkezhet. Az összes emlőrákos eset 25 százaléka 50 éven aluli nőkben alakul ki, és esetükben magasabb a halálozás aránya. Mivel a fiatal nőknek feszesebb a melle, a mammográfiai vizsgálat nehezebben mutatja ki a csomókat, ezért 20 éves kortól érdemes minden nőnek rendszeres önvizsgálatot végeznie, 3 évente orvosi szűrést kérni, 40 éves kortól pedig rendszeres mammográfiai vizsgálatokat végeztetni.
7. tévhit: A melltartó viselése növeli az emlőrák kockázatát. Tény: Nincs olyan meggyőző tudományos vagy klinikai bizonyíték, amely alátámasztaná ezt az állítást. Ha a melltartót nem viselő nőkben ritkábban alakul ki emlőrák, ez csak azzal magyarázható, hogy általában soványabbak: az elhízás e ráktípus közismert kockázati tényezője.
Bár a kutatók nem ismerik az emlőrák pontos okát, kockázati tényezőként fontos szerepet játszik az elhízás és a mozgáshiány. Éppen ezért még ha genetikailag esélyünk is van a daganatra, fontos, hogy életmódunkkal csökkentsük a kialakulásának esélyét.
Animáció: HáziPatika.com
