Számos ok állhat a szívritmuszavar kialakulása mögött. A leggyakoribbakat Dr. Sztancsik Ilona , a KardioKözpont kardiológusa ismerteti.
Lassabb vagy gyorsabb is lehet
A szívünk négy részből áll, a két felső pitvarból és a két alsó kamrából. A szív összehúzódásainak ritmusát "karmesterként" vezényli a szinuszcsomó, amely a jobb pitvarban helyezkedik el. A szinuszcsomó percenként 60-100 elektromos impulzust produkál. Ez indítja be a szívdobbanásokat, ugyanis arra készteti a pitvarok izmait, hogy összehúzódjanak és vért pumpáljanak. Az elektromos impulzusok ezután eljutnak az AV-csomónak nevezett sejtekhez, amelyeknek szintén koordináló szerepük van.
Ha a szinuszcsomó megbetegszik, vagy más ok - például lázas betegség, fertőzés vagy pajzsmirigybetegség - miatt gyorsabb vagy lassabb működésre vált, akkor a szív is gyorsabban vagy lassabban fog verni. Több szívbetegség is okozhat szívritmuszavart, amely kiindulhat a pitvarokból, a kamrákból, de vezetési zavar következtében is létrejöhet. Mutatjuk a 12 leggyakoribb okot:
- genetikai hajlam
- diabétesz
- túl sok koffein, alkohol vagy tudatmódosító szer fogyasztása
- magas vérnyomás
- dohányzás
- pajzsmirigy alul- vagy felülműködése
- alvási apnoé (éjszakai légzéskimaradás)
- bizonyos gyógyszerek és étrend-kiegészítők szedése
- koszorúér-betegség
- szerkezeti változás a szív felépítésében (például kardiomiopátia)
- előző szívinfarktus miatt károsodott szívizomszövetek
- éppen zajló szívinfarktus
Mikor kell kardiológushoz fordulni?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Három kiemelten fontos ok van, ami miatt feltétlenül érdemes orvoshoz fordulni. Az egyik, ha a családban már előfordult bármilyen szívbetegség. Ebben az esetben évente vagy kétévente érdemes elmenni egy általános kardiológiai kivizsgálásra. Ez még tünetmentesség esetén is szükséges, hiszen a szívritmuszavar gyakran "rejtőzködik".
Nagyon fontos a a szív-érrendszeri szűrés akkor is, ha a páciens az életmódja miatt hajlamos a szívproblémákra, tehát sok stressz éri, függőségei vannak, esetleg magas vérnyomás, pajzsmirigybetegség vagy diabétesz szerepel a kórtörténetében. Ezeken kívül pedig felgyorsult vagy lelassult szívverés, mellkasi fájdalom, légszomj, szédülés, indokolatlan izzadás, eszméletvesztés vagy a mellkasban jelentkező remegő érzés esetén is javasolt mielőbb kardiológushoz fordulni - emeli ki a szakember.
Ha kiderül, hogy valóban szívritmuszavarról van szó, megkezdődhet a kezelés, amellyel akár a stroke vagy a szívinfarktus kockázatát is jelentősen csökkenthetjük.
