Spanyol kutatók több mint 13 ezer embernél tesztelték a teóriát, az eredmények pedig igencsak beszédesnek bizonyultak. A galíciai Coruna Egyetemi Kórház szakemberei olyan résztvevőket vontak be a kísérletbe, akiknél korábban már koszorúér-betegséget diagnosztizáltak vagy legalább is feltételezték náluk a probléma fennállását. Minden önkéntesnek futópadon kellett sétálnia és futnia , miközben a gép intenzitását fokozatosan emelték mindaddig, amíg a résztvevők teljesen ki nem fulladtak.
Mindeközben az alanyok szívműködését ultrahangos vizsgálattal monitorozták: a diagnosztikai eszköz nem csupán a szerv méretét és alakját mutatta meg mozgás közben, hanem a kamrák és billentyűk működéséről is képet adott. A terheléses vizsgálat során kifejtett energiát az úgynevezett metabolikus ekvivalencia (MET) alapján mérték. Egy MET azt az energiakifejtést vagy oxigénfelhasználást jelenti, amely nyugalmi helyzetben szükséges. A könnyebb aktivitások, mint az állás vagy a lassú séta, három MET-et igényelnek, a tempós séta már három-öt MET-et, míg az olyan megerőltető tevékenységek, mint a futás vagy a labdarúgás hatnál is többet.
A számok nem hazudnak
A kutatók abban az esetben tekintették jónak a szervezet funkcionális kapacitását, ha a résztvevők a teszt során képesek voltak elérni a tíz MET-et, mielőtt kifogytak volna a szuszból. Akik ezt nem tudták teljesíteni, a gyenge kapacitással rendelkező csoportba sorolták. Mindez azok után vált igazán érdekessé, amikor számításba vették, hogy a kutatás öt éve során hányan vesztették életüket. Szív- és érrendszeri okokból vesztette ugyanis életét 1253, rákos megbetegedések miatt 670, valamint egyéb okokból 650 résztvevő.
Így jött ki, hogy minden egyes MET, amelyet az alanyok elértek a kísérlet során, nagyjából 9 százalékkal kisebb kockázatot jelentett a kardiovaszkuláris és a daganatos, illetve 4 százalékkal az egyéb okok miatt elhalálozás tekintetében. Magyarul mondva, minél jobban teljesítettek a teszten, annál kisebb valószínűséggel haltak meg a nyomon követés évei alatt. Egészen pontosan...
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
- a 10 MET-pont alatt teljesítők körében 3,2, míg a jó kapacitással bíróknál 1,2 százalékos volt a szívbetegségek okozta halálozás aránya;
- a végzetesnek bizonyuló daganatok aránya 1,5 és 0,8 százalékot ért el;
- az egyéb eredetű mortalitási ráta pedig 1,7 és 0,6 százalékot.
Hogyan mérhetjük le magunkat?
A kutatást vezető dr. Jesús Peteiro szerint nem kell feltétlenül szívultrahanggal monitorozni magunkat edzés közben, ha szeretnénk kideríteni, hogy a veszélyeztetett csoportba tartozunk-e. "Ha valaki képes megállás nélkül három emeletet felrohanni a lépcsőn, esetleg ugyanígy gyors sétatempóban megtenni négy emeletet, akkor feltételezhetően jól funkcionál a szíve. Ha viszont nem képes erre, akkor az egy komoly figyelmeztető jel arra, hogy többet kellene mozognia" - mutatott rá a kardiológus szakember.
Az Európai Kardiológiai Társaság hivatalos ajánlása hetente legalább 150 perc közepes intenzitású vagy 75 perc magas intenzitású aerob mozgást javasol felnőttek számára, illetve a kétfajta aktivitás arányos kombinációját.
Ez is érdekelhet
Forrás: dailymail.co.uk
