Egy korábbi szívinfarktus mindig kockázati tényezőnek számít, hiszen megnöveli egy újabb szív-érrendszeri esemény bekövetkezésének kockázatát. Dr. Vaskó Péter , a KardioKözpont szakorvosa azokra a lépésekre hívta fel a figyelmet, amelyekkel csökkenthetjük a rizikót.
Szedjünk pontosan a felírt gyógyszereket!
Szívinfarktus után nagy valószínűséggel egy életen át tartani fog a gyógyszeres kezelés, amelynek célja a jó állapot stabilizálása, illetve az újabb esemény - például stroke vagy infarktus - megelőzése. Éppen ezért nagyon fontos, hogy pontosan szedjük a felírt gyógyszereket: se a dózist, se a típust ne változtassuk meg, még akkor sem, ha jobban vagyunk! Ha az aktuális terápiánkban változtatást szeretnénk, mindig bízzuk az orvosra a döntést!
Működjünk együtt az orvossal!
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Kimondottan nagy hangsúlyt kell helyezni az orvos-beteg együttműködésre - emeli ki a kardiológus. Fontos, hogy a páciens merjen kérdezni, tájékozódni, és figyelje a szervezete reakcióit, ha pedig valami változást tapasztal, azt közölje azonnal az orvosával. Megfelelő életmóddal, gyógyszerekkel és rendszeres kontrollal nagyon jó állapot tartható fenn, és jelentősen csökken az ismételt infarktus kockázata is.
Vegyünk részt rehabilitációs programon!
Az utóbbi években több kutatás is igazolta, hogy szívinfarktus után a betegek szívének állapota és fizikai teljesítőképessége akkor javult a legjobban, ha már a roham után egy héttel elkezdték a mozgatást és a rehabilitációs program három hónapnál tovább tartott. Az egyéni értékekre alapozott, személyenként kidolgozott mozgás- és életmódterv pedig a későbbiekben jelentősen hozzájárul az életminőséghez. Kis túlzással ezen múlik, hogy teljes életet élhet-e a páciens, vagy élete végéig betegállományban marad - hangsúlyozza a szakember.
Csökkentsük a rizikófaktorokat!
Közismert, hogy egyes életmódbeli tényezők komolyan veszélyeztetik az egészséget, különösen a szív-érrendszert. Éppen ezért mindent meg kell tenni, hogy ezeket a rizikófaktorokat kiiktassuk, vagy legalább csökkentsük. Ebben komoly segítség lehet az életmódorvoslás, amelynek keretében személyre szabott iránymutatást kaphatunk az optimális és biztonságos életmód kialakításához. A biztonságosság szerepét nem lehet eléggé hangsúlyozni egy szívinfarktuson átesett páciens esetében, ezért is fontos, hogy életmódorvos, dietetikus és mozgásterapeuta irányítsa az életmódváltást. Nem szabad megfeledkezni a stresszről sem, hiszen ez már önmagában is egy hatalmas rizikófaktor a legtöbb betegség esetében. Kezelésében jelentős támogatást nyújthat például egy stresszcsökkentő életvezetési tréning.
Keressünk támogatókat!
Aki komoly traumát élt át - például egy súlyos betegséget -, annak nagyon fontos a támogató közösség. Legyen szó családról, barátokról, betegcsoportokról vagy akár egy tréning közösségéről, minél erősebb körülöttünk a szociális háló, a segítő közeg, annál több erőnk lesz a teljes felépüléshez és azt követő új életmód kialakításához.
