Egy nagyszabású európai kutatási projekt vizsgálta, hogy a szív-CT alkalmazható-e a jelenlegi standard diagnosztikai vizsgálat, a szívkatéterezés nem invazív alternatívájaként a közepes kockázatú betegek esetében. A vizsgálat eredményeinek átfogó elemzése igazolta, hogy a szív-CT diagnosztikai pontossága a szívkatéteres vizsgálatéhoz hasonló, a szövődmények kockázata azonban kisebb - írta meg oldalán a Semmelweis Egyetem .
Mit kell tudni a szívkatéterezésről?
A koszorúér-betegség (CAD) világszerte elterjedt probléma, a fejlett országokban és az idősödő népességben pedig az egyik vezető halálozási ok. A koszorúér-betegség jelenlegi standard diagnosztikai vizsgálata a koszorúér-angiográfia (vagyis a szívkatéterezés), amely egy minimálisan invazív eljárásnak minősül. Ezzel a vizsgálattal a vérellátási zavart okozó szűkületek jól felismerhetők. A szűkületeket már az eljárás során kezelni lehet felfújható kis ballonok és rendkívül vékony, hálós szerkezetű eszközök, úgynevezett sztentek alkalmazásával, amelyekkel a kitágított erekben a véráramlás biztosítható. Évente több mint 3,5 millió ilyen eljárást végeznek el az európai katéteres laboratóriumokban, és ez a szám folyamatosan növekszik.
Biztonságosabb alternatívát kerestek
A DISCHARGE vizsgálat fő kérdése az volt, hogy a kisebb kockázatú, nem invazív koszorúér-CT biztonságos alternatívája lehet-e a szívkatéterezésnek koszorúér-betegség gyanúja esetén. A vizsgálatba több mint 3500, stabil (azaz nem akut) mellkasi fájdalommal rendelkező beteget vontak be, az események alakulását pedig négy éven keresztül követték. A véletlen besorolás elve alapján a betegek a komputertomográfiás vagy a szívkatéteres vizsgálati ágra kerültek. Ha az elvégzett vizsgálat kizárta az obstruktív koszorúér-betegséget, a résztvevőket visszairányították a beutaló orvosukhoz további kezelés céljából. Azokat a betegeket pedig, akiknél a koszorúér-betegséget diagnosztizálták, a vizsgálat idején fennálló európai irányelveknek megfelelően kezelték.
A vizsgálatot dr. Marc Dewey professzor, a Campus Charité Mitte Radiológiai Tanszékének tanszékvezető-helyettese és csapata vezette, és a tanulmányban 18 európai országból összesen 31 partnerintézmény vett részt. A szakember a hosszú távú eredményekkel kapcsolatban úgy nyilatkozott: a vizsgálat megerősítette, hogy a CT-alapú kezelés biztonságos a stabil mellkasi fájdalomban szenvedő, koszorúérbetegség-gyanús páciensek esetében. A biztonságosság értékelése a súlyos kardiovaszkuláris események előfordulási gyakoriságán alapult a négyéves követési időszak alatt.
Kisebb a szövődmények kockázata
A szívkatéterezésre beutalt és a vizsgálatba bevont betegek körében a súlyos, nemkívánatos kardiovaszkuláris események kockázata hasonlónak bizonyult mind a CT, mind a szívkatéteres csoportban (koronária-CT: 2,1 százalék, szívkatéterezés 3,0 százalék). A beavatkozással kapcsolatos súlyos szövődmények előfordulása ugyanakkor négyszer alacsonyabbnak bizonyult a kezdeti koronária-CT-stratégiával kezelt betegeknél - ismertette Dewey professzor.
"A szív-CT biztonságos, nem invazív alternatívája a szívkatéterezésnek a stabil mellkasi fájdalomban szenvedő és a koszorúér-betegség közepes kockázatával rendelkező betegek esetében. Fontos, hogy a CT vizsgálat a koszorúér lumenszűkületén túlmenően is nyújt információt, mivel olyan koszorúér-plakkokat is képes ábrázolni és jellemezni, amelyek nem okoznak koszorúér-elzáródást. Ez segít az orvosi terápia személyre szabásában, ami valódi paradigmaváltást jelent a stabil mellkasi fájdalommal küzdő betegek diagnosztikai kivizsgálásában és kezelésében" - magyarázta dr. Maurovich Horvat Pál, a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikájának igazgatója, aki a három egyenrangú első szerző egyikeként szerepel a közleményben.
Vitathatatlan előnyök
Az új vizsgálati stratégia azáltal, hogy segít csökkenteni az elvégzett katéteres beavatkozások nagy számát, hozzájárulhat az egészségügyi ellátórendszerekre nehezedő nyomás enyhítéséhez is. És most, hogy a koronária-CT-t a DISCHARGE vizsgálat részeként standardizálták és minőségileg tesztelték, ez a módszer szélesebb körben elérhetővé válhat a közepes CAD-kockázatú betegek rutinszerű klinikai ellátásának részeként.