A témában megjelent eddigi legátfogóbb és leghosszabb tanulmány készítői kutatásuk során közel nyolcezer alanyt vizsgáltak az Egyesült Királyságban. A résztvevők 49 év felettiek voltak, és a kutatás kezdetén mindannyiuknál rendben volt a szív- és érrendszer egészsége, valamint az agyi funkciók is. Azok, akiknél korábban stroke, angina (koszorúérgörcs) vagy szívroham fordult elő, illetve a demenciával vagy Alzheimer-kórral diagnosztizált betegek nem vehettek részt a kutatásban.
A szív és az agy furcsa kapcsolata
Az alanyok egészségét 2002-2017 között követték nyomon a tudósok. Ebben a 15 évben az alanyok közel 6 százalékánál jelentkezett angina vagy szívroham, és ezeknél a résztvevőknél a mentális funkciók gyorsabb hanyatlása is megfigyelhető volt. Az anginások eredményei jelentősen romlottak a "temporális orientáció" teszteken - itt többek között a "mi a mai dátum?" és a "milyen nap van ma?" kérdésekre kellett helyes választ adni.
Memóriazavar és beszédprobléma
A szívrohamot elszenvedők a verbális memóriát vizsgáló teszteken teljesítettek sokkal rosszabbul társaiknál, illetve nekik több nehézséget okozott a folyékony beszéd is. A kutatók szerint az ő kognitív hanyatlásuk volt összességében véve a legszembetűnőbb. "Ha a szívvel gondok vannak, az agy nem kap elég vért és oxigént. Ez vezethet hosszú távon memóriazavarokhoz és gondolkodási nehézségekhez" - magyarázták a kutatók.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatócsoport vezetője szerint eredményeik főleg azért fontosak, mert a kognitív funkciókban mutatkozó legkisebb eltérések is a demencia kialakulásának fokozott veszélyére figyelmeztethetnek. Mivel erre a betegségre jelenleg nincs ismert gyógymód, a korai felismerés és beavatkozás döntő jelentőségű lehet a demens betegek állapotromlásának késleltetésében.
Ez is érdekelhet
Forrás: webmd.com
